-
Boldogtalan jugók
Húzunk át Ürmi rozoga Lada Samara személygépkocsijával a pannon tenger kiszáradt medrében Kelebia felé. Fél éve meghalt az anyukája, örökölte a lepusztult „rancsot”, hagyatéki tárgyalásra kell mennie. Ideális alkalom bátorítani, és kihasználni az ingyen fuvart. Hat doboz ajándékkönyvet viszünk a Szabadkai Könyvtárnak. Egydarabos, válogatott, új kötetek, szépirodalom, művészet és társadalomtudományok, 517.400 forint. Szerbiában nagy az ínség, a kulturális intézmények tengődnek, örülni fognak neki. Ürmi parázik: mi lesz a határon? A magyaroknak azt hazudod, hogy a tied, a szerbekkel majd én beszélek – mondom neki. Van hivatalos szállítólevelünk, de odaát ezt leszarják. A magyarok ránk se bagóznak, a szerb vámos viszont azonnal kinyittatja a csomagtartót. Šta nosiš? (Mit viszel?) – kérdezi…
-
Egy archívum, melyre sokan vártunk
Van egy adattár, azaz alakul. A teljesség igénye nélkül
Egy meglevő, fiókokban és adathordozókon, polcokon és mappákban levő anyagot kezdett feldolgozni két lelkes „jugó” ember, a két szerkesztő, név szerint Szabó Palócz Attila és Barlog Károly, akik ezt mindenki számára elérhetővé teszik a Yuhar, azaz a Jugoszláviai Magyar Archívum honlapján. Nosztalgiázók és a múlt iránt érdeklődők, figyelem! Elkészült az az online felület, ahol böngészni, ásni és kincset keresni lehet. Yu, azaz az ex-Jugoszlávia térsége, h, mint magyar, valamint ar, azaz archívum. Ezekből az elemekből áll össze a mozaikszó. Jóízű, kávéval dúsított beszélgetések egy pesti körgangon – ez vezetett ahhoz, hogy létrejött a Yuhar, azaz a Jugoszláviai Magyar Archívum – olvasható a honlapjukon. De mit is takar mindez? Előfordult már…
-
„Megelőztük a vajdasági magyar kultúra szervezőinek igényeit”
Interjú Kónya Sándorral a hajdani Nevenincs együttes tagjával
A Nevenincs valószínűleg az egyetlen együttes Vajdaságban napjainkig, mely csakis jugoszláviai magyar népdalokat (Kiss Lajos, Burány Béla és Kónya Sándor gyűjtéseiből) tűzött műsorára és ezzel párhuzamosan vajdasági költők énekelt verseit adta elő. A népdalok és versek hangszerelése, zenei kísérete a népzenei hagyományokra alapozott saját munka, egyedi teljesítmény volt. – Kónya Sándorral, az együttes tagjával beszélgettünk az alább közölt Nevenincs-felvételekről és a zenekar munkásságáról. A Nevenincs együttes a táncházmozgalom első vajdasági képviselője volt. Befogadói oldalról mennyire volt érzékelhető az igény egy ilyen zenekar létrehozására? Mit jelentett ebből a szempontból a Sonja Marinković Ifjúsági Kultúrközpont művészeti vezetőjének támogatása? (Miben merült ki ez a támogatás?) Kicsit megelőztük a vajdasági magyar kultúra szervezőinek igényeit, de…
-
Tito, Surda és Baltazar rágógumi
Barlog Károllyal és Szabó Palócz Attilával, a Yuhar című Jugoszláviai Magyar Archívum szerkesztőivel beszélgettünk
A nemrég indult Yuhar című Jugoszláviai Magyar Archívum weboldal egy különös időutazásra hív, olyan tripre, amit kár lenne kihagyni. Az oldal két szerkesztőjével, Barlog Károllyal, Szabó Palócz Attilával beszélgettünk a Jugo-nosztalgiáról, elfelejtett kincsekről és Jugoszlávia Kádár Jánosáról, Tito marsallról is. – A március elsején elindult Yuhar című, Jugoszláviai Magyar Archívum elfeledett kulturális kincsek nyomába ered, hogy azokat újból felszínre hozza. Az oldal kitalálásakor milyen szabályokat állítottatok fel a minél sikeresebb munka érdekében? Barlog Károly: Elsősorban technikai jellegű szabályokat állítottunk magunk elé, amelyek az oldal látogatottságáért, elismertségéért szavatolhatnak a jövőben, tehát azért, hogy a honlapunk élő legyen, kialakuljon körülötte valamiféle egészséges pezsgés, beszéljenek róla, az ott olvasható anyagokról stb. Blogot korábban…
-
A célpont
Előző évi sikerünkön felbuzdulva, 1995 nyarán Balog Józseffel ismét „színházat csináltunk”, hogy hasznosan töltsük el az első szünidőt az egyetemen. Újra a zentai művházba kopogtattunk be, ezúttal már kész szövegkönyvvel és a házi stúdióban felvett muzsikával. A minimalista, kafkai hangulatú darabot harmadmagammal adtam elő. Leginkább a zenéé és a fényeké volt a főszerep, kerestem is hozzá egy „vizuális rendezőt”, Mucsi Attila festő barátomat. Szereplők: Árok Sarolta, Kecskés Andrea és Szögi Csaba. A célpont 1. (Sötétből lassan kontrafény, 5 szék, 5 alak – „fejjáték”: Az első felemeli a fejét, ránéz a másodikra, az visszanéz rá, az első lehajtja a fejét, emez átnéz a harmadikra, s így végig, mindez lassan. Az utolsó nem…
-
Volt egy közös sorsunk
Március elsején egy új honlap tűnt fel az interneten: két, Budapesten élő vajdasági magyar író, a csókai Barlog Károly és a zentai Szabó Palócz Attila alapította a Yuhar.hu című oldalt, amely egyfajta sajátos lenyomata szeretne lenni az elmúlt évtizedek jugoszláviai magyar történetének, történelmének. Mint már bemutatkozó szövegükben is írják, származásuk ellenére nemcsak Vajdaság érdekli őket, hanem gyűjtő és rendszerező munkájuk, figyelmük kiterjed a Drávaszögre, a horvátországi magyarságra is. – Miért Jugoszlávia, mit jelent számotokra ez a fogalom? Barlog Károly: A Yuhar tulajdonképpen egy rövidítés, aminek a feloldása Jugoszláviai Magyar Archívum. De nem azért választottuk ezt az elnevezést, mintha bárminemű „jugónosztalgia” volna bennünk. Az azonban vitathatatlan, hogy a volt Jugoszlávia felbomlása,…
-
YUHAR – Jugoszláviai Magyar Archívum indult
Budapest – Március elsején éjfélkor startolt a Jugoszláviai Magyar Digitális Archívum, vagyis a YUHAR. A vajdasági Szabó Palócz Attila és Barlog Károly kezdetben hobbiból gyűjtötte a vajdasági vonatkozású cikkeket, hang- és mozgóképanyagot. Gyűjteményükből született meg a rendhagyó adatbázis, amelyet most közkinccsé tesznek. Barlog Károly nyilatkozott a kezdeményezésről az RTV-nek. (Vajdasági Rádió és Televízió, 2018. március 3.) YUHAR – Jugoszláviai Magyar Archívum indult Március elsején éjfélkor startolt a Jugoszláviai Magyar Digitális Archívum, vagyis a YUHAR. A vajdasági Szabó Palócz Attila és Barlog Károly kezdetben hobbiból gyűjtötte a vajdasági vonatkozású cikkeket, hang-…
-
Jugoszláviából jöttem
A térképen különleges helyet elfoglaló egykori Jugoszlávia területén élők kulturális sokszínűsége, és hol a diktatúrával, hol a háborús események hagyta káosszal szemben megfogalmazott ellenállás kettősségében élő Jugoszlávia mindig jóval többet jelentett, mint holmi földrajzi térség. Most közelebb kerülhetünk ehhez a világhoz, mert a szentendrei Ferenczy Múzeumban nyílt Újvidéki Orfeuszok címmel, a legendás folyóirat, az Új Symposion történetét felvonultató tárlat. Otthon Jugoszláviában Az Új Symposion 1965 és 1992 között létezett, mintegy utolsó védőjeként a kisebbségben megvalósuló magyar irodalomnak, túl a határon, határokat nem ismerően. A kiállítás kurátora, Szilágyi Zsófia Júlia értően kezelte a rendelkezésre álló anyagokat, s így egy megkapó és jól átlátható tárlat valósulhatott meg. Olyan kiválóságok írásai mutatkoznak meg,…
-
A vajdasági magyarság múltjának nyomában
Egy új honlap tárja fel és gyűjti össze a közösségünk elmúlt évtizedeiben készült hangfelvételeket és mozgóképeket
Új, bár magyarországi domain néven elérhető, mégis elsősorban vajdasági magyar vonatkozású honlap tűnt fel ma éjféltől az interneten. A Yuhar.hu önmeghatározása szerint ugyanis Jugoszláviai Magyar Archívumként működik. A honlap két szerkesztője Barlog Károly és Szabó Palócz Attila, rajtuk kívül harmadik szerzőként egyelőre Szögi Csaba vesz részt a munkában, de a munkatársak köre a közeljövőben várhatóan még bővülni fog. Az első, röviddel éjfél után közreadott válogatásban öt archív anyagot publikáltak a vajdasági magyarság elmúlt fél évszázadának történetéből. A honlap elsősorban hang- és videóanyagokkal foglalkozik, célja pedig egyebek mellett az is, hogy a különféle magángyűjteményekben – vagy gyűjteményeken kívül –, szétszórtan és rendezetlenül kallódó, de közönségünk története szempontjából érdekes és izgalmas felvételeket…
-
Akiért Sappho vezekel…
Vallomásos sorok bántó szándék nélkül
Középiskolások voltunk az önigazgatású szocializmus egy – mint utóbb kiderült – elhibázott oktatási rendszerében, s bár harmadikos korunkra már nemcsak alkalmanként, hobbiszinten, hanem gyakorlatilag egész évben foglalkoztunk színházzal, irodalommal, képzőművészettel, mindennel, tavaszidőben a Középiskolások Színművészeti Vetélkedőjére mindig is külön készültünk, néha több előadással is. A gimnáziumokat megszüntették, úgynevezett „általános középiskolai” képzést vezettek be, ami annyit jelentett, hogy a középfokú oktatás első két évében mindenki ugyanazt tanulta – gyakorlatilag sűrítve átismételtük az általános iskolai felsős tananyagot történelemből, fizikából, kémiából, matematikából, máramiből. Így hát marxizmusból is. Marxizmus és a szocialista önigazgatás alapjai – nekünk bizony még ilyen tantárgyunk is volt. Aztán második végén kellett szakirányt választani, amit további két évig tanult az…