-
Tadeusz Rózewicz, Szathmári István, Miroslav Mandić
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. május 10. (archív felvétel)
„…egy goromba, intrikus, gazságokra készülő világban legyen még egy apró hely, ahol a ’fehérek között egy európai’ (mert nem minden fehér ’európai’ és fordítva) elmondhassa még szabadon, viszonylagos szabadsággal, ami mondanivalója van hazáról, szerelemről, a világ szépségéről és a közeli veszedelmekről”. A műsor tartalma: Lantos László: Gondolatok a Szép szóról Lantos László – Fodor András: Tadeusz Rózewicz Tadeusz Rózewicz: Jajszó. Nyílt költemény. Összefoglalás (versek, Fodor András fordítása) Előadják: Döbrei Dénes, Szűcs Hajnalka Zene: Carla Bley Band: Musique Mecanique III (kísérleti dzsessz) Lantos László: Szathmári István Szathmári István: A hangos gondolkodás 5 perce (2) Szathmári István: Az Andok felé (novella) Előadja: Árok Ferenc Zene: Sebő Együttes: Szatmári táncok (táncházi muzsika) Lantos…
You May Also Like
A benzinárak az égbe mennek
Azt, hogy válság van, hogy minden szinten repedeznek a szövetségi állam eresztékei, mi, gyerekfejjel, akkoriban elsősorban a hiányjelenségekből észlelhettük, érzékelhettük
Lenni halott és fehér
Pashu, avagy egy macedón-szerb malevicsista portréja
Ivan V. Lalić, Gion Nándor, Veljko Petrović – Köztársaság-napi műsor
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. november 29. (archív felvétel)
-
Csapatszellem, kitűzők és egy elfeledett ifjúsági szaklap
Egy lassan elkészülő könyv, lassan elkészülő fejezete
A cserkészet, bár Jugoszláviában hivatalosan a szerbhorvát „izviđači” mintájára felderítőknek nevezték, és a világszervezettől függetlenül működött, a jugoszláviai magyar ifjúság körében – nem minden évtizedben egyforma, de állandó – népszerűségnek örvendett. Ugyanakkor, a magyarországi mintával szemben Jugoszláviában nem történt egy olyan kikényszerített összeolvadás, mint a Magyar Úttörők Szövetsége és a Magyar Cserkészszövetség esetében, hiszen az utóbbi 1945-ben Vajdaságban megszűnt. Emellett a felderítők szervezetileg teljesen függetlenek voltak a Jugoszláv Pionírszövetségtől is. A magyar csapatok részei voltak a Jugoszláviai Felderítő Szervezetek Szövetségének, mindazonáltal azokban a községekben, ahol túlnyomórészt magyarokból állt a tagság, a hivatalos nyelv is magyar volt.[i] A cserkészeti struktúrákat és külsőségeket is megőrző szervezetnek még egy teljességében magyar nyelvű szaklapja…
-
Az éterre bízott Hangoskönyv
A Zombori Rádió Magyar Szerkesztősége 1972. július 31-től készítette és sugározta adásait
A Hangoskönyv a Zombori Rádió havonta jelentkező, hatvanperces irodalmi magazinja volt 1994 és 1999 között, amit párhuzamosan sugárzott a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója, időnként a Kossuth Rádió, az Újvidéki Rádió, a Bajai Rádió, a szlovéniai, Muravidéki Magyar Rádió, az Eszéki Rádió és más adók is. Akkoriban a hangoskönyv műfaja ismeretlen volt a környéken, a több határon átívelő, szépirodalmi tartalmú rádióadás úgyszintén. Az ötlet a Magyar Rádió Pécsi Stúdióját akkoriban vezető Kovács Zoltántól származik, persze nem közvetlenül. Ő volt az, aki kiötlötte a Duna-Dráva Bácska–Baranya EuroRégiós MédiaFórumot, ami időről időre hálózatba kapcsolt négy rádióstúdiót, a pécsi mellett az eszékit, a zomborit és a bajait. Az előzmények A Zombori Rádió Magyar Szerkesztősége…
You May Also Like
FRISSÍTÉS: Az utolsó felvonás
Egy előadás szereplőgárdája
A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása
Az oromhegyesiek által beindított ellenállás nagy támogatást kapott a művészektől
„A jókívánságokat is itt fogadjuk”
Szombati Találka, az Újvidéki Rádió ifjúsági műsora (1994. január 1.)
-
A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása
Az oromhegyesiek által beindított ellenállás nagy támogatást kapott a művészektől
Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak. Az alkotásokat egy rövid kiállítás után kötelezően el kellett helyezni a „szabadság földalatti szellemi múzeumában”.
-
A Cifra világban még az istenek is korán kelnek
Feketerigófüttyök a Tisza két oldalán, avagy Fehér Kálmán születésnapi köszöntése – Őrjárat a bánat csarnokában Bori Imrére emlékezve
Egy régi Magyar Szó élőújság jut eszembe gyermekkoromból, tehát valamikor a nyolcvanas évek elejéről-közepéről, amelyre apró kis csitriként még édesapám vitt el Zentán a színházba. Az Euzsénba, ahogy szülővárosomban mondták akkoriban… (Ma már ritkábban hallom ebben a formában, de könnyen lehet, hogy ez csak azért van, mert mostanában ritkábban vagyok otthon…) A helyi viszonyokban többnyire járatlan „messziről jött” vendégek közül pedig valaki egyszer csak azt találta mondani a rendezvényen, hogy „Zenta-Csóka alig tíz kilométerre van egymástól, s mégis…”, majd egy levegővételnyi szünetet tartott (legalábbis ő így gondolta…), az ekkor beállt csendben azonban valaki a közönségből bekiáltott: „Oda-vissza!” Amire természetesen az egész terem harsány nevetésben tört ki. A levegővételnyi szünet hossza…
-
FRISSÍTÉS: „Életünkben minden nulla”
Fehér Kálmán és a kosárlabda, avagy egy folk kantáta próbafolyamata és az Újvidéki Színház költözködése
Ha nem folytatta volna a jogi egyetemet Belgrádban, akkor profi kosarasként is meg tudott volna élni, mesélte többször is, immár idős korában Fehér Kálmán, a tavaly elhunyt költő, szerkesztő, diplomata – mondta el a Yuharnak adott interjúban Banka János színművész, aki az 1984-ben bemutatott Látomásnak ajtót nyitni című előadás, vagyis a folk kantáta egyik szereplője volt. A darab szövegírója, az Új Symposion egykori fő- és felelős szerkesztője, aki mégis inkább a jogi tanulmányainak folytatása mellett döntött, nyugdíjas éveiben költözött vissza szülőfalujába, Csókára, ahol haláláig élt. Banka Jánost most a közös munkáról és a Fehér Kálmánhoz fűződő emlékeiről kérdeztük. Ez az anyagunk – ha csak közvetett módon is, de – tulajdonképpen egy…
You May Also Like
Szabadkai életképek 1984-ből
„...164 átok szálljon rája!” – Színházalapítás felszólításra és más történetek, avagy egy csúfhistória, amelynek végkifejlete a 21. század barbarizmusban csúcsosodott ki
74 éve szabadult fel a „juhászok városa”
avagy Szabadka képekben, szavakban, zenében - egy sokszínű, izgalmas kiadványról
-
Vesna Krmpotić, Varga Tibor, Allen Ginsberg
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. április 19. (archív felvétel)
„…az új szerkesztőt egyaránt kötelezi a patinás hagyomány, és a saját, acélosnak tűnő elképzelései. A változások elkerülhetetlenek, de ez nem változtat a Németh László által megfogalmazott és Gubás Ágota szerkesztésében szigorúan alkalmazott követelményen, amely szerint a minőség volt és lesz a műalkotások, az irodalom bemutatásának és értékelésének egyetlen érvényes mércéje.” (P. Náray Éva) A műsor tartalma: Gubás Ágota: Búcsúszó Lantos László: Beköszöntő Lantos László: Vesna Krmpotić Vesna Krmpotić: A szótalan nyelv (lírai esszé, Csík Ferenc fordítása) Előadja: Jónás Gabriella. Zene: Ravi Shankar: Ananda… (klasszikus indiai zene) Lantos László: Varga Tibor Varga Tibor: A hangos gondolkodás 5 perce (1) Varga Tibor: Hold rubáik. Aja Szófia (versek) Előadja: Kovács Frigyes Zene: Mevlȃnȃ:…
You May Also Like
A nap, „amikor a testvériség-egység veszélybe került”
Slobodan Milošević Koszovóban: „Nem azért jöttünk, hogy tájékozódjunk a gondokról, hanem hogy intézményes kereteken belül megoldjuk azokat”
Koncz István, Lazarov Miodrag Pashu
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. november 22. (archív felvétel)
Csáth Géza, Tolnai Ottó
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. június 21. (archív felvétel)
-
Egy falu békét akar
Oromhegyesen és az akkori Jugoszláviában forgatott a német Deutsche Welle televízió stábja is 1993-ban. Ein Drof will Frieden – mondhatnánk, ugyanis az alábbi felvétel értelmezéséhez, megértéséhez német nyelvtudás szükséges. De ezzel együtt is fontos esemény, az egyik legfontosabb fordulópont volt, hogy végre a nyugat-európai sajtó is felfigyelt arra, hogy mi is történik tulajdonképpen egy kis vajdasági magyar faluban…
-
Rétegzene R-től Č-ig
Meghallgatjuk a rijekai Regoč elfeledett, vagy tán nem is ismert lemezét
Ugyan, hány cikk kezdődik azzal, hogy a szerző lebuktatja önmagát? Erre gondoltam, nem sokkal azelőtt, hogy leültem a billentyűzet elé. Meg arra, hogy lehet-e ebből a pozícióból egyáltalán majd bármi hiteleset mondani. Mert jelen írásom tárgya, hogy úgy mondjam, nem a leglényegem, nem valamiféle anyatejjel magamba szívott tudás, ami itt artikulációt követel magának. Bár lehetne az. Mi több belém olvadt, hozzám nőtt rövid idő alatt, így nem is volt kétségem afelől, hogy írnom kell róla. Egy olyan zenekar lemezét szeretném néhány hevenyészett mondattal felvezetni, amely ízig-vérig jugó, ámde korántsem mainstream. Sőt! Olyannyira nem az, hogy én csak öt évvel ezelőtt értesültem az említett korong (a banda egyetlen albuma) létezéséről. 2013-ban…
-
Egy műsorvezető emlékei
Rádió Szubotica
Szeretem a rádiót. Gyermek- és ifjúkorom meghatározó élménye volt. Amikor családunk 1957-ben Oroszlámosról Szabadkára költözött, nagyapám rögtön vásárolt egy fadobozos, kilencfogú, varázsszemű Orion készüléket. Sokat hallgattuk együtt, főleg a híreket, a Kossuth Rádió kabaréit és a Szabó családot. Hétvégenként a szomszédok is átjöttek rádiózni és egy demizson homoki kadarka mellett politizáltak, káromkodtak és röhögtek. A pocsolyás Mlakában laktunk, a Csehország utcában, nyárutón hosszú esőzések árasztották el. Minálunk csak a konyha tocsogott, kipakolták a bútorokat, Tata az Oriont átmentette a nagyszobába. 1965-ben már a belváros peremén, a Miloš Obilić utcában vagyunk, egy hosszú, gangos parasztházban. Korán fekszünk, tíz körül, nagyszüleim a fatáblás duplaágyba, fejük felett vásári olajnyomat függ, Jézus intőn emeli…
You May Also Like
Richard Kostelanetz, Nemes Nagy Ágnes
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. november 8. (archív felvétel)
A nap, „amikor a testvériség-egység veszélybe került”
Slobodan Milošević Koszovóban: „Nem azért jöttünk, hogy tájékozódjunk a gondokról, hanem hogy intézményes kereteken belül megoldjuk azokat”
Lenni halott és fehér
Pashu, avagy egy macedón-szerb malevicsista portréja
