1987,  Irodalom,  Rádió

Podolszki József, Allen Ginsberg

Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. október 11. (archív felvétel)

„Képzeljük el az abszolút ürest / melyben semmi de semmi sincs / anyag energia hatás fajtáiból szemernyi nyom fel nem lelhető / és helyezzük a végtelen űrbe tetszés szerinti részecskemagot / csak egyet ne többet / és ne legyünk fukarok: bírjon akarattal / mindenfelé és mindenféleképp tárt határtalan árvája is / íme a szabadság…” (Podolszki József)

A műsor tartalma:

Podolszki József: Európa (vers)
Előadja: Arcson Rafael

Lantos László: Podolszki József

Podolszki József: Képzeljük el (vers)
Előadja: Arcson Rafael

Tari István: Szeszélyes a hatalom. Beszélgetés Podolszki Józseffel (részlet)
Előadják: Árok Ferenc, Lantos László

Podolszki József: Először is dobj a végtelenbe (vers)
Előadja: Arcson Rafael

Zene: Hobó Blues Band – Allen Ginsberg: Üvöltés (énekelt vers, részletek)

Szerkesztő-műsorvezető: Lantos László
Technikai munkatárs: Ciger Róbert

A Podolszki József publicisztikai pályázat plakátja

Podolszki József: Európa

Európa csendes újra csendes
falhoz támasztja bágyadt tagjait
megtört szelleme mi volt hajthatatlan
elzúgtak tompán forradalmai

a nem-továbbat ő már elérte
pattognak körötte hangos ostorok
és súgnak fülébe rémes igéket
a martalékra vágyó cinkosok

sötétzöld üstökét rázza hiába
ellenállni törekvés hasztalan
kalmáridőket élünk mostanában
hosszú bút és hosszabb kínokat

áll a hidegben didereg az ínség
a fáradt nap röpül most alant
bolyong a szellem hosszú sivatagban
csontfalával bekerítve a halál virraszt

vasnál vasabb falak dönthetetlenek
fölöttük reszketnek rémült csillagok
az éjszakának sírnyitó felében
vágtat a Föld sötétpiros úton

Lantos László: Podolszki József

Egy éve hunyt el, negyven éves korában Podolszki József költő, prózaíró és publicista, a ’60-as évek vége szellemiségének jegyében felnőtt symposionista nemzedék tehetséges képviselője. Több mint két évtizedes jelenléte irodalmunkban, újságírásunkban és közéletünkben éles konfliktusokkal volt terhes – kérlelhetetlen szigorúsággal meghúzott és következetesen alkalmazott esztétikai és etikai mércéi számos ellenséget szereztek neki. A megszakadt életmű értékelése folyamatban van, az azonban máris nyilvánvaló, hogy a vajdasági „irodalmi berkekből” oly sokszor igazságtalanul száműzött, évekig hallgatásra kényszerülő, megnyirbált köteteket publikáló alkotó jelentős tényezője volt nemzetiségi kultúránknak. A műsor az ő emlékének tiszteleg, megelevenítve a vele készült utolsó interjút (Tari István: Szeszélyes a hatalom), és bemutatva Barna c. utolsó verseskönyvének néhány filozofikus mélységű darabját (Európa, Képzeljük el, Először is dobj a végtelenbe).
A zenei mellékleteket a Hobó Blues Band közelmúltban megjelent Üvöltés c. nagylemezéről válogattuk, amely Allen Ginsberg beat-apostol verseit tartalmazza. Szóljon a fiatalon, tragikus körülmények között elhalálozott költő-társ, Carl Solomon árnyát felidéző mantra ezúttal egy vajdasági „közíróért” is…

Két meghatározó kötet: hinta (1970, Symposion könyvek 24), koponyatörés (1974, Symposion könyvek 38)

Podolszki József: Képzeljük el

Képzeljük el az abszolút ürest
melyben semmi de semmi sincs
anyag energia hatás fajtáiból szemernyi nyom fel nem lelhető
és helyezzük a végtelen űrbe tetszés szerinti részecskemagot
csak egyet ne többet
és ne legyünk fukarok: bírjon akarattal
mindenfelé és mindenféleképp tárt határtalan árvája is
íme a szabadság
a korlátok gátlások kényszerek tenger tengeréből egyet sem ismerő
szabad szabadság
minden úgy és akkor történik itt ahogy ő akarja
de történik és történhetik-e
hogyan hol mikor és mivel
helyzetét mérni nem tudja semmihez
erőt merítene de nincs neki miből
legpergőbb mozgása még csak topogás se
mert kölcsönhatás nélkül nincsen változás
erős törvénye ez minden anyaginak
és lesz végképp tehetetlen az örökkévaló egy a mindig-ugyanaz
szerencsére a valós valóság zsúfolt birodalma
milliószor milliónyi iránytalanokat szervez rendszerekké
korlátja van és van kényszere
tetszőleges itt semmi sem maradhat
a mindent szabályozó tán a legkevésbé
egységmiriádok tulajdonságai szabják a módját
hogyan van mi van és ami lesz majd hogyan lehet
megannyi milyen tartja a kulcsot
és az anyag arcainak száma
úgy tudjuk
végtelen nagyságrendű sok nagy lehetőség
a szigorú kényszer végeláthatatlan
így lenne elvileg
ám a valóság
további szerencse
szűkített és módosult képe csapodár képzelgéseinknek
a képződmények egy adott rendszerében
megtizedeltetik minden lehetséges
ellentétes tulajdonságok zárják ki egymást
s mintha akarná és épp ezt akarná tart a mozgás bizonyos irányba
talán előre

Podolszki József: Először is dobj a végtelenbe

Először is dobj a végtelenbe
a végtelen nagy felé előre
s a végtelen kicsit visszakövetelve is
hiába nézzek
hiába időbe kezdet s vég felé
hagyj a mozgásra csak
számtalan formák örökegy egysége vonzzon és taszítson
mert kezdetben van a kezdettelen
és marad utánunk minden vég nélküli
szűnni nem tudó át- meg átváltozás
a mozgás az anyag létezési módja
ezt vésd agyamba
s hogy elválaszthatatlan egyik másikától
van tehát és így van a mindig-lüktetés tárt folyamata
tudatlan céltalan
és taníts tovább
szólj kant ősködéről mi ott gomolyog
forr nyüzsög párolog miriád cikázó parányi alakban
tűztengerré eggyéomolva készül egyesülni
nagy dolog izzik most a mérhetetlen egyik zugában
báris számunkra nagy
milliárdnyi évmilliók alatt úgy alakulhat
a mindenség rejtett összefüggése itt hogy földünk kihasad
a hevült tömegből
irányát nem sejtve tapogat az anyag
még minden megtörténhet
lehetünk és nem is lehetünk majd
az ősiét kavarog de hiányoznak az életcsírák
előbb a globálisan gócokra tört anyag áll össze
bizonyosat mondok
s értek alatta fogyhatatlan időhatárokat
szóval bizonyos időre bolygórendszerünkké
eközben semmi percig sem szünetel
a mozgás az anyag létezési módja
ezt el ne feledjük
áramlik hát a lét
áramlik s dolgozik egyre csak magáért
s hogy ez a munka embert is teremhet
még igen bizonytalan
lényegibb törvény szab most irányokat
függő itt a rend
hőre van szüksége
hűl hát világunk
ki sem alakulva készül bomlásra is
furcsa barbár szeszély
kiáltanánk fel már nekikeseredve
ám nincs ok haragra
nincs
az egymásban-együtt ellentét
virágoz ki minket
itt a lehetőség
örvendjünk hát inkább ha puszta életünkért van kedvük örülni
mert örök az anyag
teremthetetlennek és pusztíthatatlannak érzéke nem lehet
a mulandó iránt
ne hőbörögjünk hát
mérjük a létet saját mértékével
alapegysége
                    ne áltassuk magunk
nem a szervezet
nem is a már megszervezett anyag
valami végtelen parány és egynemű szemcse
vagy anyag előtti apró rezdülés
mi végtelen naggyá is bonyolódhat
de magáról le nem mond meg nem állapodik
fogjuk fel végre
                    a mozgás maga
semmi több ennyi az örökkévalóság
a végre tetten ért a biztos az ígért
kicsinyesség volna azon akadni fenn
miért nem ránk szabott
az örökegy-mindenség tárt kapujában
el sem kezdődött s már
véget ér az ember

Megosztás
  • 5
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Hozzászólások

hozzászólás

1955-ben született Nagykikindán (a Vajdaságban). Színházi és filmrendező, performer, író, képzőművész és kulturális szervező. Tanulmányait a budapesti ELTE BTK magyar-szerbhorvát-esztétika szakán végezte (1974–80). Jugoszlávia, Svájc és Románia után 1993-tól Magyarországon él.Több alternatív művészeti folyóirat szerkesztője és munkatársa: Új Symposion (1984–87, Újvidék / YU), Magyar Narancs (1993-94, Bp.), Volt Magazin (1994-95, Bp.), Jump Magazin és Ex-Stasis (1997–99, Bp. / Szeged). Az Aphasia Teátrum (1988–91, Szabadka / YU) és az Opál Színház (1993-tól, Bp.) performanszcsoportok rendezője és performere. A Zrem Filmstúdió (2005–10, Bp.) egyik művészeti vezetője és rendezője. 1972-től publikál szépirodalom (vers, novella, drámai szöveg), forgatókönyv, értekező próza (színház, performansz, film, fotó, képzőművészet, képregény, zene, irodalom, multimédia) műfajban, valamint fordításokat (szerb nyelvről) és vizuális munkákat közel 60 magyar és külföldi folyóiratban. A Szépírók Társaságának tagja (2009-től). A budapesti Black-Black Galéria (1995–2001), a Merz Ház (2002–05) és a Mersz Klub (2015-től) undorgrund művészeti klubok vezetője. Kötetei: Éhségkönyv (2005), Nőket néző képek (Falcsik Marival, 2013), Semmikor (2017). Filmje Bada Dadáról: Dada Univerzoom (Gasner Jánossal, 2008).