-
Sikoly’s Not Dead
A topolyai Sikoly zenekar hevenyészett története (1,5.)
Az ember tervez – van, hogy előre látja az események láncolatának ívét, vagy legalábbis matematikai előtudásának köszönhetően ki tudja számítani azt. Nagyjából ez történt, amikor elhatároztuk, szentelünk egy cikksorozatot a vajdasági punk zenének, különös figyelemmel a topolyai Sikoly zenekarra, amelynek az elmúlt időszakban több hanganyagát, sőt, videofelvételét is sikerült megszereznünk. Ismételten köszönetet kell mondanom ezért Vadóc Arnoldnak (Kori), aki őslakosként elkalauzolt bennünket ebben az egzotikus világban! Az első anyagunk alcímébe optimistán bele is írtam az egyes sorszámot, hiszen nem volt kérdés, hogy folytatódik ez a történet. Sőt, akkor még az sem volt kérdés, hogy hogyan. „Mi lesz, ha hazajövünk – HÁBORÚ!!” Egy olyan történet kezdetét fogjuk itt most felvázolni, amely…
-
„De még mennyire kell tudni káromkodni…”
Burány Béla: Ünnepek, szokások, babonák I.
Burány Béla (1931–2008) orvos, epidemiológus, néprajzkutató, szociológus (meg még sok minden egyéb…) volt a vendégem a Zentai Városi Rádió műsorában 2000 decemberében, beszélgetésünk apropója pedig az akkor frissiben megjelent kötete, az Ünnepek, szokások, babonák első része volt. „De még mennyire kell tudni káromkodni! Egy-egy jól elhelyezett csúnya szó néha többet tud mondani, mint egy fél bibliotéka” – mondta beszélgetésünkben Burány Béla, aki ekkor még csak tervezgette az erotikus népmesék összegyűjtött változatának kiadását, ezért hosszan beszélt arról is, illetve a munkafolyamatról. „Meggyőződésem és hittel vallom, hogy az a néprajzos, amelyik letagad, amelyik változtat, az bűnös, azt ütni kék” – folytatta Burány Béla, aki egyébként végig ott volt velünk, többször fel is…
You May Also Like
Hogy elmismásolódjék a tornyosuló gondok legtöbbje…
Végel László, Szombathy Bálint és Lovas Ildikó a Balkán élő viszonyai közt – Hangoskönyv, 2000. július(?)
Herczeg Ferenc: Pogányok
Az Orpheus Egyesület színtársulatának bemutatója
Impresszionista kritika
Verebes Ernő, Kontra Ferenc, Samu János Vilmos és Nagy Farkas Dudás Erika a Hangoskönyvben – 2000. június(?)
-
A történő világ minden moccanása
Jász Attila, Verebes Ernő, B. Horváth István, Nagy Farkas Dudás Erika, Beszédes István, Danyi Zoltán, Hernyák György és S. Nagy József a rímkíncsillapítás lírai boszorkánykonyhájában, patikáriusi laboratóriumában – Hangoskönyv, 2000. szeptember(?)
„Kontra Ferenc gondolataival kezdtük mai adásunkat. […] Kontra Ferenc, miként a költők legtöbbje, a versírás értelme és lehetőségei felett tépelődött el, és osztotta meg töprengéseit hallgatóinkkal. Miért nem írok verset? – kérdezi önmagától, mi pedig a mai adásban nem arra keressük a választ, hogy más költők miért írnak verset, hanem azt igyekszünk illusztrálni, hogy hogyan írnak, milyen verset írnak. Ebben a bizonyítási kísérletben a jelenleg Németországban alkotó Kontra Ferenc mellett partnerünk lesz Beszédes István Zentáról, Danyi Zoltán Szegedről, S. Nagy József Bajáról, Hernyák György Szabadkáról, B. Horváth István Bajáról, Jász Attila Tatáról, Nagy Farkas Dudás Erika Kishegyesről és Verebes Ernő Zentáról. A mai háromnegyed óra tehát a versbarátoké és a…
-
Apunk a Spunk!
Naranjito megszégyenülése a svéd bíró sípja által – Az elcsalt mérkőzés hatására még a képregényújság is megszakította világbajnoki sorozatát
Az előző mérkőzésünkön, az északírek ellen három nappal korábban viszonylag gyengén szereplő jugoszlávoknak Ivan Gudelj gyönyörű csukafejes góljával már a mérkőzés tizedik percében megszerezte a vezetést, és ezzel tulajdonképpen megpecsételte csapata sorsát, még ha ezt ő nem is tudhatta előre… Akkor még lengtek a nézőtéren a kék-fehér-piros vöröscsillagos zászlók. Azt ugyan nem tudhatjuk, hogy tetszett-e neki a meccs ilyen alakulása, de a dán játékvezető azonnal késztetést érzett, hogy megváltoztassa, megfordítsa ezt az állást. Mégsem veszíthetnek a házigazdák egy világbajnokságon! Számtalan példát láttunk már azóta is erre… A dán bíró türelmetlennek bizonyult, azt a négy percet is alig tudta kivárni… A spanyol Miguel Ángel Alonsót ugyan jól láthatóan a tizenhatoson kívül,…
-
Hogy elmismásolódjék a tornyosuló gondok legtöbbje…
Végel László, Szombathy Bálint és Lovas Ildikó a Balkán élő viszonyai közt – Hangoskönyv, 2000. július(?)
„Az olvasás, írás végén nem több betűnek, hanem több életnek kell lennie. Temesi Ferenc gondolatával kezdjük a Hangoskönyv mai adását” – ezekkel a szavakkal köszöntötte Fekete J. József irodalomtörténész, kritikus, író és újságíró, szerkesztő, a Zombori Rádió hangos irodalmi folyóiratának hallgatóit abban az adásában, amely a fennmaradt archívumban található datálás szerint – elvileg – 2000 júliusában hangzott, vagy legalábbis hangozhatott el. A korabeli Hangoskönyv-műsorok időbeni elhelyezésének problémáit, illetve annak körülményeit igyekeztünk már felfejteni itt, a Yuharon, az ezzel foglalkozó korábbi cikkünket itt érhetik el olvasóink: Hangoskönyv az idő forgatagában „Sem a szerzők, sem az előadók nem kaptak tiszteletdíjat, a CD-ket, amelyeken a műsorokat továbbítottam a rádióállomásoknak, magam vásároltam és a…
You May Also Like
A történő világ minden moccanása
Jász Attila, Verebes Ernő, B. Horváth István, Nagy Farkas Dudás Erika, Beszédes István, Danyi Zoltán, Hernyák György és S. Nagy József a rímkíncsillapítás lírai boszorkánykonyhájában, patikáriusi laboratóriumában – Hangoskönyv, 2000. szeptember(?)
Impresszionista kritika
Verebes Ernő, Kontra Ferenc, Samu János Vilmos és Nagy Farkas Dudás Erika a Hangoskönyvben – 2000. június(?)
„Az olvasó jelképek sűrű erdejében jár…”
Panaszdalokba ojtva, avagy Csányi Erzsébet, Silling István és Csernik Előd az aszkétai magányban – Hangoskönyv, 2000. május(?)
-
FRISSÍTÉS: Asszonyok lázadása
„A filmben benne vannak azok az emlékezetfoszlányok, amelyek nekem megmaradtak arról az időszakról”
Vasárnap „hozta el” nekünk ide, a Yuharra Balla Lajos – Laci az Asszonyok lázadása című dokumentumfilmet. Ennek rendezőjével, a zentai származású Kovács Istvánnal a mű 2016-os oromhegyesi bemutatója előtt Vígi Zsoldos Zsaklina készített interjút a Családi Kör című hetilap számára. Ebből izgalmas részletek derültek ki a forgatás folyamatáról, a rendezőről, és arról is, hogy huszonöt év, vagyis negyed század távlatából ugyanazokra a napokra már mennyire másképp emlékeznek az akkori események részvevői. Az interjú tavaly januárban jelent meg a nyomtatott újságban. A filmet korábbi anyagunk részeként itt tekinthetik meg olvasóink: Asszonyok lázadása „Oromhegyes egy kétezer lakosú kis falu Vajdaság északi részén. Nem sok minden történik itt” – mondja az Asszonyok lázadása…
-
Szeles Mónikával a sok viszály és balszerencse után
Édesapjáról utcát neveztek el Újvidéken, és a Balzac utca 26-os szám alatt, ahol először ütögette a falnak a teniszlabdát, egy falfestmény látható
Egy szerbiai hírportál újságírónője mondta, hogy már hét éve szeretnének Szeles Mónikával interjút készíteni, de hiába. Az 1973-ban született, kilencszeres Grand Slam-győztes Szelesnek szerződése és ezáltal kötelezettségei vannak, azzal a céggel, amelyik a könyvét kiadja. Így nem adhat bárhol és bármikor interjút, sőt, ha valaki szeretne vele komolyabban beszélgetni, az öt kérdést előre, angol nyelven el kell küldeni az IMG-nek, s csak az ő jóváhagyásuk után van lehetőség erre. Kivétel persze akad, méghozzá az, ha Szeles jelzi, hogy ő szeretne interjút adni. Négy éve, 2013 februárjában úgy tűnt, hogy Szeles Mónika elérhető közelségbe kerül a Magyar Szó számára, hiszen a veszprémi teniszgálára volt hivatalos. Amikor kiderült, hogy Szeles Veszprémben lesz,…
-
Asszonyok lázadása
Az oromhegyesi asszonyok úgy döntöttek, hogy nem engedik el a szerelmeiket, testvéreiket, fiaikat a háborúba...
„Oromhegyes egy kétezer lakosú kis falu Vajdaság északi részén. Nem sok minden történik itt” – mondja az Asszonyok lázadása című film narrátora. Hát 1992-ben bizony történt, nem kicsit, nagyon is… A Duna Televízió 2016. december 19-én, 23 óra 10 perckor mutatta be Kovács István, zentai születésű rendező Asszonyok lázadása című dokumentumfilmjét. Az alkotás az 1992-es oromhegyesi béketiltakozás résztvevői előtt tiszteleg. A délszláv polgárháborúk idején, 1992 májusában egyszerre több mint kétszáz behívó érkezett a faluba a hadköteles férfiaknak, hogy hadgyakorlat címén azonnal vonuljanak be katonának. Azonban mindenki tudta, hogy nem hadgyakorlatról volt szó, hanem egy valós háborúba hívták őket… Az oromhegyesi asszonyok úgy döntöttek, hogy nem engedik el a szerelmeiket, testvéreiket,…
You May Also Like
Rétegzene R-től Č-ig
Meghallgatjuk a rijekai Regoč elfeledett, vagy tán nem is ismert lemezét
Ziccerek Zitzere
A clubtól a szellemi köztársaságig
Zitzer Szellemi Köztársaság, a kezdetek
1992 áprilisában 200-220 behívó (mozgósítási parancs tartalékosok részére) érkezett Oromhegyesre
-
Koncz István, Lazarov Miodrag Pashu
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. november 22. (archív felvétel)
„Távoli rétet kémlel / a riadt őz, / füle feszülten a csendre / figyel, / felcsapja kis fejét, / szökell egyet, / s úgy tűnik el a képből, / mint jelentéktelen részlet / a festő emlékezetéből. / Háború lesz.” (Koncz István) A műsor tartalma: Lantos László: Koncz István Koncz István: Unalmas élet. Pantomin (versek) Előadja: Jónás Gabriella Zene: Lazarov Miodrag Pashu (kortárs minimalista metazene) Bányai János: Gondolat és grammatika (tanulmány, részlet) Koncz István: Párbajvers. A Tisza partján (versek) Előadja: Jónás Gabriella Zene: Lazarov Miodrag Pashu Lantos László: Lazarov Miodrag Pashu Lazarov Miodrag Pashu: Freiburg 1983 (regény, részlet) Előadja: Döbrei Dénes Zene: Lazarov Miodrag Pashu Szerkesztő-műsorvezető: Lantos László Technikai munkatárs: Ciger…
-
FRISSÍTÉS: Impresszionista kritika
„Ahogy a félkört írja / szeder indája / és válladhoz ér, // kolibri szárnya / remeghet így, mint tested, / vagy a gólyahír”
A Zombori Rádió Hangoskönyv című műsorának a Yuharon most csütörtökön közzétett 2000. júniusi adásában hangzott el Nagy Farkas Dudás Erika írása, amit a műsor szerkesztője, Fekete J. József író, kritikus, újságíró impresszionista kritikának nevezett. Ez adta az ezzel az adással foglalkozó anyagunk címét is: Impresszionista kritika „Tágas, szellős csarnok legyen a történet, lehessen benne ellakni, nézelődni, ide-oda járni. Lengyel Péter mottóvá emelt gondolatával indítjuk a Hangoskönyv újabb adását” – mondta el Fekete J. József irodalomtörténész, kritikus, író és újságíró, szerkesztő, a Zombori Rádió hangos irodalmi folyóiratának abban az adásában, amely a fennmaradt archívumban található datálás szerint – elvileg – 2000 júniusában hangzott, vagy legalábbis hangozhatott el. A kérdéses, bár egyelőre…
