2000,  Irodalom,  Rádió

A történő világ minden moccanása

Jász Attila, Verebes Ernő, B. Horváth István, Nagy Farkas Dudás Erika, Beszédes István, Danyi Zoltán, Hernyák György és S. Nagy József a rímkíncsillapítás lírai boszorkánykonyhájában, patikáriusi laboratóriumában – Hangoskönyv, 2000. szeptember(?)

„Kontra Ferenc gondolataival kezdtük mai adásunkat. […] Kontra Ferenc, miként a költők legtöbbje, a versírás értelme és lehetőségei felett tépelődött el, és osztotta meg töprengéseit hallgatóinkkal. Miért nem írok verset? – kérdezi önmagától, mi pedig a mai adásban nem arra keressük a választ, hogy más költők miért írnak verset, hanem azt igyekszünk illusztrálni, hogy hogyan írnak, milyen verset írnak. Ebben a bizonyítási kísérletben a jelenleg Németországban alkotó Kontra Ferenc mellett partnerünk lesz Beszédes István Zentáról, Danyi Zoltán Szegedről, S. Nagy József Bajáról, Hernyák György Szabadkáról, B. Horváth István Bajáról, Jász Attila Tatáról, Nagy Farkas Dudás Erika Kishegyesről és Verebes Ernő Zentáról. A mai háromnegyed óra tehát a versbarátoké és a költőké” – ezekkel a szavakkal konferálta fel Fekete J. József író, újságíró, szerkesztő a Zombori Rádió irodalmi műsora, a Hangoskönyv 2000. szeptemberi adását. 

„Jász Attila Tatán élő költő, prózaíró, a Tatabányán megjelenő Új Forrás című folyóirat szerkesztője. Legutóbb a Miért Szicília? című kötetével hívta fel magára a figyelmet, egy olyan művet alkotva, amelyben a Szentkuthy Miklós Prae-jében megalkotott paradigma talál visszhangra. Visszatérés ez a munka az irodalom ősformájához, amelyben nem válik külön a szerző szépirodalmi munkássága és naplója, filozófiája és magánlevelezése, a próza és a vers, a bölcselet és a líra. Ma a költő Jász Attila munkásságába pillanthatunk be…”

„Verebes Ernő zentai-szabadkai zeneszerző, zenepedagógus, és nem utolsó sorban költő, munkáit Griff címen jelentette meg a Forum Könyvkiadó, újabb művei pedig a zEtna elnevezésű webmagazin és olvasóterem oldalin olvashatók. Lírai vénája leginkább prózaverseiben jut kifejezésre.”

„B. Horváth István Baján élő költő. Költészete indulatos, csipkelődő verseit a köznyelvből építi, szinesztéziás szókapcsolatai meglepőek, szokatlan gondolattársításokat keltenek. Eddigi kötetei: Szívharang, Tenyeredben élek, Antitestamentum, Szomjas eső, Kicsiknek, nagyoknak, még nagyobbaknak.”

„Nagy Farkas Dudás Erika Kishegyesen élő költő, prózaíró gyakori vendége a Hangoskönyvnek, egyike a legtermékenyebb szerzőknek, akit a körötte történő világ minden moccanása alkotásra késztet, és energiájából futja is, hogy a szavak segítségével teleírja ezt a világot.”

„Beszédes István, Zentán élő költő, a zEtna webmagazin és olvasóterem szerkesztője, motorja. Lírája a vajdasági magyar irodalom egyik legkülönösebb jelensége, erre azonban, vagy sajnos, csupán egyetlen példát hozhatunk fel a Hangoskönyv mai adásában, a Varga Zoltán író halálára írt Végtelen Éljen! című költeményt.”

„Danyi Zoltán Szegeden élő költő, verseivel saját előadásában már bemutatkozott a hangoskönyv egy korábbi kiadásában.”

„Rímkínok következnek. Hernyák György színházi rendező munkái az Újvidéki Színház és a szabadkai Gyermekszínház társulatának előadásában arattak rangos elismeréseket. Hernyák György rendezői képesítése mellett zeneakadémiai végzettséggel is rendelkezik, a lírikusi vénája azonban ismeretlen volt előttünk. Verse mindenképpen megérdemli a nyilvánosságot.”

„S. Nagy József, a magyarországi Baján élő költő, alapítója a helybeli költészeti körnek, megyei és országos lapok, folyóiratok munkatársa. Eddigi kötetei: Éjféli hazatérés, A türelem órái, Kisvárosi hómezőben, és a legutóbb, Budapesten megjelent két versgyűjtemény, a Szarvas az úton 1999-ben és A szobrász eltévelyedése 2000-ben.”

Megosztás
  • 5
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Hozzászólások

hozzászólás