1957,  Irodalom

Az összegzés ideje

Már csak az áttekinthetőség érdekében is... – A pillanat, amikor több szempont is egyszerre érvényesülhet

Nagyjából most érkezett el az ideje annak, hogy készítsünk valamiféle összegzést az elmúlt időszakban feldolgozott sorozatainkról. Már csak az áttekinthetőség érdekében is… Aki ugyanis nem olvasta folyamatában ezeket az anyagainkat, talán zavarosnak találhatja azok megjelenési rendjét, és első pillantásra kuszának, zavarosnak tűnhet a feldolgozás. Tavaly október óta ugyanis nagyon sokat foglalkoztunk itt a Yuharon is az ötvenes-hatvanas évek legendás vajdasági magyar gyermeklapjának, a Buksinak a történetével. Ebben pedig nagy segítségünkre volt a Családi Kör című hetilapnak ugyanezt a témát feldolgozó – és még mindig futó, folyamatosan megjelenő – sorozata, amelynek részleteit csonkítatlanul, háromrészes csomagokban emeltük át honlapunkra.

Lássuk csak, hogy is kezdődött ez az egész…
Most lineáris egymásutániságban, vagyis a megjelenés sorrendjében linkeljük be itt az alábbiakban a Buksi-sorozatnak a Yuharon eddig megjelent részleteit:

 

„A BUKSI az olvasó barátja akar lenni”

Ez tulajdonképpen egy tavalyi történet (legalábbis tavaly kezdődött, és még mindig nem tudhatjuk egészen pontosan, hogy hol és mikor ér majd egyszer véget… de erről majd később, majd máskor…), mégis egészen 1957-ig nyúlik vissza. Tavaly nyáron – alig néhány héttel a Sziget Fesztivál előtt – régi, bekötött újságévfolyamokat lapozgatva (mert ez afféle mániám…

Buksi Konrád és a képregények

A múlt hónap végén elevenítettük fel itt, a Yuharon az ötvenes-hatvanas évek legendás vajdasági magyar gyermeklapjának, a Buksinak a történetét, méghozzá annak a sorozatnak a segítségével, amelyet tavaly nyáron indítottam a Családi Kör című hetilapban, s kisebb-nagyobb szünetekkel bár, de azóta is folyamatosan megjelenik Sajtótörténeti feljegyzések címmel.

Történetek, amelyeken a főhős is meglepődött volna…

Ez immár a harmadik alkalom, hogy az ötvenes-hatvanas évek legendás vajdasági magyar gyermeklapja, vagyis a Buksi történetével foglalkozunk itt a Yuharon is (hiszen egybevág arculatunkkal… 🙂 ), azok után, hogy a Családi Kör című hetilapban tavaly nyár óta egy hosszúra nyúlt cikksorozatban dolgoztuk fel a témát.

Ehhez az anyagunkhoz később kénytelenek voltunk egy frissítést is közreadni:

 

FRISSÍTÉS: Történetek, amelyeken a főhős is meglepődött volna…

Szigorú, mondhatni életveszélyes fenyegetést kaptunk az egyik ingyenes szolgáltatótól, amelynek jótéteményeit, mi tagadás, mi is rendszeresen igénybe vesszük a Yuhar szerkesztése közben. Azon, hogy a YouTube olykor törli a feltöltött videóinkat, már meg sem lepődünk igazán, most azonban az Issuu döntött úgy, hogy megfegyelmez bennünket.

Majd pedig még egy részben így folytatódott a sorozat:

 

A szólamok, közhelyek és frázisok rugalmasságáról

Valóságos nemzedéki élményt jelentett az akkori vajdasági magyar kisgyermekek számára a Buksi című gyermeklap elindítása 1957 karácsonyán. A javarészt képregényeket közlő, és egykettőre hatalmas népszerűséget elérő újság történetét feldolgozó cikksorozat néhány részét már már olvashatták honlapunk látogatói. A Családi Kör című hetilapban közreadott Sajtótörténeti feljegyzések első ciklusának azonban lassacskán a végéhez érkezünk…

 

Nomármost persze ezzel még semminek sincs vége…
Talán még el sem kezdődött igazán!
Itt mondjuk el azonban azt is, hogy az egyes anyagok, az egyes összeállítások kronológiai besorolásánál nem tartottuk tiszteletben a linearitást, a lineáris személetet, a linearitás elvet, vagyis a sorozat részeinek dátumozásánál nem haladtunk időrendi sorrendben. Mit jelent ez?
Csakcsupán annyit, hogy amikor egy cikk, teszem azt a Buksi indulásával, vagyis 1957-el foglalkozott, akkor az a rész a Yuhar kronológiájában is az 1957-es évszámhoz került. Amikor egy másik cikk, teszem azt a lap megszűnésének körülményeit és időszakát, vagyis az 1962-es eseményeket taglalta, akkor azt 1962-höz helyeztük el a Yuhar kronológiájában. Amennyiben a következő írás valahol a kettő közé esett, a lap életének, történetének valamely köztes eseményét vizsgálta, akkor azt a megfelelő évszámhoz, teszem azt 1958-hoz dátumoztuk vissza. És így tovább… Mindebből tehát az következik, hogy időrendben haladva, ha egymás után szeretné elolvasni valaki a megjelent cikkeket, akkor egy sajátságos időutazás részeseként kalandozhat egy kicsit az évek között, hol előre, hol meg hátra ugrálva. Mire volt ez jó, mi értelme van az egész katyvasznak?
Azért választottuk ezt a megoldást, mert a honlapunk jobb szélén található kronológiánkban is szerettünk volna egyfajta rendszert (meg)tartani, és tiszteletben is tartani. Vagyis azt akartuk elérni, hogy minden évszámhoz valóban olyan anyagok tartozzanak, amelyek ahhoz az esztendőhöz kötődnek. Persze, egy-egy ilyen sajtótörténeti sorozatban kizárt az esélye annak – hiszen nem is lehet célja vagy követelménye –, hogy egy-egy cikk mindig csak egyetlenegy esztendőre koncentráljon, de hát akkor is… Azt tartottuk szem előtt, hogy minden évszámhoz olyan anyagok kerüljenek, amelyek tartalmában az az esztendő a leghangsúlyosabb, vagy azzal foglalkozik az írás terjedelmének legnagyobb részében. Hogy ezt érzékeltessük is, minden anyagunk elején elmondtuk, hogy azt a bizonyos összeállítást miért soroljuk épp ahhoz az évhez, tehát így az olvasóink is láthatták, hogy mi indokolta döntéseinek. Az persze már egy egészen más kérdés, hogy egyetértettek-e ezzel, vagy lefogadhatónak tartották-e, de ebbe már nem szólhatunk bele…
Így végeredményben tehát a különböző besorolások más és más szempontok alapján „válogatják le” a cikkeinket.
Ha valaki a megjelenés időrendjében olvassa a cikkeket, akkor ő lineárisan haladva tekintheti át a széria tartalmát.
Ha pedig valaki a kronológia alapján lapozgat oldalainkon, és egy-egy meghatározott esztendő eseményeire kíváncsi, akkor ő mindig az adott évhez tartozó bejegyzéseket találhatja meg az előtte megjelenő listában, címgyűjteményben.
Így tehát egyszerre több szempont is érvényesülhet, egyszerre több szempont is érvényesíthetőnek tűnket… Mindenki aszerint tájékozódhat, amelyik neki jobban megfelel.

A fenti cikkünkkel egy választóvonalhoz érkeztünk. A Családi Körben ugyanis 2017 nyarán – júliustól szeptemberig – tartott a Buksi megjelenésének hatvanadik évfordulója alkalmából íródott jubileumi sorozat. A valódi születésnap azonban majd csak december végén következett, tehát akkor még hónapok választottak el bennünket tőle…
A sorozat tíz része után tehát azzal szakítottuk meg a szériát, hogy decemberben újra visszatérünk a témához, időközben pedig a Családi Kör egy másik rovatában, a Képhistóriákban írunk majd kisebb terjedelemben, nem sorozatszerűen a Buksihoz (is…) kapcsolható, a Buksihoz (is…) kötődő témákról.
A Buksi történetének feldolgozásában tehát ettől a ponttól számítva figyelmünk már a Képhistóriákra terelődött, s éppen ezért a fenti, A szólamok, közhelyek és frázisok rugalmasságáról című összeállításunk végén már ebbe a rovatba is belelapoztunk.
A Képhistóriák feldolgozásában is ugyanazokat az elveket követtük, mint korábban a Buksi-sorozat esetében is, tehát a kronológiai besorolásnál itt sem haladtunk lineárisan, hanem a cikkekben előforduló utalások, a feldolgozott témák alapján határoztuk meg, hogy melyik összeállítás időben hova is sorolódjék. Azzal az igencsak jelentős különbséggel, hogy míg a Buksi-sorozat egy történelmileg és történetileg szigorúan behatárolható, rövid időszakhoz kötődött 1957 és 1962 között, addig a Képhistóriák témaválasztásában, és azok szórásában bizony több évszázadnyi volt a mozgástér, és ennek megfelelően a gyakorlati, a valós mozgás is.
így haladtunk hát tovább:

 

„Ekkora híre is régen volt határainkon túli magyar színház előadásának…”

Habár alapvetően a Családi Kör című hetilap Buksi-sorozatától, vagyis a Sajtótörténeti feljegyzések című ciklusától indultunk el itt, a Yuharon, néhány korábbi összeállításunkban, amikor a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek legendás vajdasági magyar gyermeklapjának „életútját” jártuk végig, de aztán időben és térben elkanyarodtunk, és visszafordultunk egy másik hasonló – időközben rovattá nemesedett – szériához, a Képhistóriákhoz.

Madách Imre nemcsak a kortalanságból lépett ki…

Újabb, időben és térben való szertelen, csapongó, buja kalandozásra csábítjuk olvasóinkat mai összeállításunkkal, amellyel egy korábban megkezdett szériánkat folytatjuk, persze a sorozatszerűség szándéka nélkül, nem feltétlenül és nem erőltetve, inkább csak a tényszerűség magyarázatával megadva a szükséges, tisztességes minimumot a ciklusosságnak.

Egy haditudósító emlékei és más történetek

Időben és térben is szédítő sebességgel szelünk át korokat és országhatárokat az alábbi összeállításunkban, amelyben tovább követjük a Családi Kör hetilap Képhistóriák című rovatának alakulását, illetve témaválasztásait az elmúlt néhány évből, ahogy tettük azt már tavaly is több yuharos bejegyzésünkben.

Egy furcsa, szokatlan és legfőképp kanalizálhatatlan kollegiális kapcsolat emlékképei

A Családi Kör című hetilap egyik rovata, a Képhistóriák nyomán megkezdett időutazásunk folytatódik: az alábbi összeállításunkban felkeressük Márai Sándor San Diego-i otthonát, s ha nem is ott helyben, a szomszédos templom udvarában, de egy kontinenssel idébb megtaláljuk a kulcs helyét is; Móra Ferenc költészete nyomán indulunk pajzán kalandozásra zsenge fiatal lányok ölelésében, majd pedig az amerikai Tennessee Williamsre emlékezünk; végül pedig Görgényi István festőművész alkotásait csodáljuk meg…

Tévelygések és kalandozások térben és időben

Azt hiszem, az alábbi összeállításunk a legszemléletesebb bizonyítéka annak, hogy a Családi Kör című hetilap valójában véletlenül, véletlenszerűen indult Képhistóriák című rovata 2017 októberének végére vetkőzte le kezdeti esetlegességét – és az ezzel tagadhatatlanul együtt járó esetlenségét is -, ekkorra alakult ki valamiféle körvonalazódó és értékelhető arculata, s ekkor már nem csak más, korábbi publikációkból – elsősorban a Szabad Magyar Szóból – átvett, átemelt írásokra és képekre támaszkodott, hanem egyfajta sajátos, a saját öntörvényűségére alapozó koncepció mentén kezdett működni.

A cikóriába ojtott tájra eszmélő festőművészet

Laza kóválygásaink időben és térben – amelyekhez már hozzászokhattak rendszeres olvasóink – most aztán várhatóan az alábbiakban válnak majd igazán csak hektikusakká. Mondom is, hogy miért: a múltból, nagyjából negyven év távlatából, 1976-ból fürkésszük a jövőt; azt a jövőt, amelyet azonban időközben már meghaladtunk… Vagyis 2000-et.

A Babitsék hálószobájának kulcslyukánál koslató utókor kíváncsiságának kielégítésére…

Az alábbi összeállításunkkal tulajdonképpen kerekre zárunk most egy történetet. A Családi Kör hetilap Képhistóriák című rovatában két évvel ezelőtt megjelent írások felidézéséhez ugyanis egy másik, korábbi ciklusunk vezetett el bennünket tavaly, az év végén. Néhány napon készítünk majd erről egy alapos, tényfeltáró leltárjegyzéket is…

 

Huhhh… Nagy sorozat volt, nagymaratont futottunk vele.
És még mindig nincs vége!
Nemcsak azért, mert itt az utolsó részben érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ami miatt egyáltalán a figyelmünk a Képhistóriák felé terelődött, hanem azért is, mert decemberben folytatódott a Buksi-sorozat. A köztes időben pedig a sajtótörténeti feljegyzések ciklusában más izgalmas témákat is találtunk nemcsak magunknak, hanem elsősorban az olvasóknak.
Innen folytatjuk hát majd áttekintésünket, amelynek az eddig feldolgozott részleteit igyekeztünk ebben a bejegyzésünkben összegezni.

 

Mivel ennek az egésznek pedig mégiscsak a Buksi az alapja, az a lap pedig 1957-ben indult, ezt a bejegyzésünket most a kronológiánkban ehhez az évszámhoz igazítjuk.

Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Hozzászólások

hozzászólás