1997,  Színház

Hűha!

A tavasz ébredése: két bemutató szereposztásbeli átfedések nélkül

Wedekind Tavasz ébredése megváltoztatta a kis csapat útját, irányát. Nem tudtam, hogy ez most jót jelent vagy rosszat. Egyszerűen csak sodródtam. Figyeltem, hogy a Nagyok hogyan reagálnak, és megpróbáltam csendben végezni a dolgom, miközben izgultam, mi is lesz, hogyan is lesz, milyen szerepet is szán nekem ebben a feladatban az Élet (meg a lakosai).

Az előzményeket ide kattintva érhetik el olvasóink:

Joyce vs. Wedekind

Frank Wedekind határozottan utasította maga mögé James Joyce-ot. Erre pontosan emlékszem. Hogy mennyire volt ez megmérettetés, illetve harc, nem is tudom… Inkább sima trónfosztás volt, minden ellenkezés, küzdelem nélkül. De hát a visszaemlékezés folyamata mindig kicsit változtat a múlton, na és a nézőpont is számít!

A Tavasz csapatához csatlakoztunk, és kezdődött az első olvasópróba. Instrukciók, szereposztás. Aztán hamarosan a színpadi próbák. Más volt ez, mint a finnegani próbák hangulata. Jobb? Rosszabb? Nem mondanám. Egyszerűen: más. Nagy csapat gyűlt össze. Wedekind ezen darabjában a fiatalok, kamaszok több típusát, problémáját ábrázolja, miközben a felnőttekkel való összeütközést is megjeleníti. Komoly darab. Drámai! Konfliktusok sora, tragédiák. A színfalak mögött mégis nevetés és hancúrozás folyt. A hangulat remek volt. Élveztem a próbák minden pillanatát. Tiszteltem és kedveltem az új kollégáimat. Jó volt velük alkotni, teremteni. Magamat, sajnos, nem láthattam kívülről, de igyekeztem jól odatenni, beilleszteni a szerepem a folyamba, megvalósítani és tartani a rendezői utasításokat. Ezzel keltem, ezzel feküdtem, csak ez járt a fejemben, hogy az én aprócska jelenetemben minden szó és gesztus a helyén legyen. Pedig mondhatom, hogy irtóra ostoba szövegem volt. De hát Wedekinddel nem vitatkozhatom! Ez van, hát hozzam ki ebből a lehető legjobbat. Emlékszem, hogy a naiv kislány szerepemhez méltó volt a szövegem, olyan felesleges. A jelenet szerint a szövegemmel, jelenlétemmel fel kellett hívnom magamra a velem egy időben szereplő két lány figyelmét (Fridrik Gertrúd, Lenner Karolina). Miközben ők riválisokként komoly dolgokról beszéltek, vitáztak, szenvedtek és nevettek, addig én, a szerepemből kifolyólag, csak úgy voltam a színpadon. Aztán addig-addig dolgoztam a kis szövegemen, míg kollégáim kezdtek felfigyelni rám. Örültem is a dolognak, mert éreztem, hogy na végre, én is hozzáteszek valamit ehhez a színpadi jelenethez.
Egy pillanatban az egyik lány a fejem belenyomta a színpadon lévő pocsolyába, ugyanis a jelenet szerint el kellett hallgattatnia az ostoba szóáradatomat. Na de!, nekem aztán még maradt a szövegemből egy rész, egy darabka, egy mondat, egy mondatszó! És azt úgy, olyan vizesen, a pocsolyából kiemelt fejjel még hitelesen el kellett mondanom. A varázsszó pedig ez volt: Hűha!
Mondhatom, hogy a nagy csendben, a durva megnyilvánulás után, ez az ostoba felkiáltás, igen furán hangzott. De hol vagyok én ahhoz, hogy kétségbe vonjam egy ily remekmű szövegét. Hát mondtam. Volt, hogy a pocsolyába félig belecsúszva, volt, hogy a szemembe folyó arcfestéktől homályosan látva, de a szereplőtársaimnak és a közönségnek csak odamondtam, mert kellett az még, és jól oda kellett mondani azt, hogy hűha.
Aztán még valami díjat is kaptam erre a mondatomra, Hűha-díjat. Valami elismerésféle volt ez. Nem számított. Egy valaminek örültem, hogy a feladatom teljesítettem, és állítólag jól. Ezt onnan gondolom, mert néhányan azért nézték meg többször ezt a maratoni (unalmas?) darabot, hogy meghallgassák ezt a mondatom. És mikor elhangzott a számból ez a mondat, a közönség felnevetett. Ha nagyon picit, de én is tettem valamit hozzá, nem voltam hiába.

 

Az Újvidéki Színház társulata 1997. március 13-án mutatta be Frank Wedekind A tavasz ébredése című színművét Gergely László rendezésében.

A szereposztás a következő volt:

Wendla – Lenner Karolina
Bergmanné – Banka Lívia
Menyus – Mezei Zoltán
Ottó – Német Attila
Marci – Csernik Árpád
Róbert – Bordás Szilárd
Ernő – Szabó Palócz Attila
Márta – Fridrik Gertrúd
Thea – Móra Regina
Rilow Jancsi – Molnár Zoltán
Gáborné, Menyus anyja – Mak F. Ilona
Ilze – Bosznai Tímea
Gábor, Menyus apja, Álarcos úr – Giricz Attila
A lány – Jaskov Melinda

Fordította: Bányay Géza
Díszlettervező: Gergely László
Jelmeztervező: Branka Petrović
Maszk: Szabó Margit
A rendező asszisztense: Lavro Ferenc

 

A szerkesztő megjegyzése

Az Újvidéki Színház társulata tizennyolc évvel később, ekkor már musical formában, Frank Wedekind szövege alapján, Duncan Sheik zenéjével és Steven Sater dalszövegeivel vitte színre újra 2015-ben A tavasz ébredését.

 

A szereposztás ekkor a következő volt:

Melchior – Berta Csongor
Moritz – Szalai Bence
Otto – Ozsvár Róbert
Hanschen – Szilágyi Áron
Ernst – Rókus Zoltán
Wendla – Blaskó Lea
Ilse – Székely Bea
Martha – László Judit
Thea – Stanislava Orlović
Anna – Verebes Judit
Luise – Fülöp Tímea
Minden nő – Figura Terézia
Minden férfi – Mészáros Árpád

Tér: Puskás Zoltán és Boris Radujko
Jelmez: Ledenyák Andrea
Koreográfus: Gyenes Ildikó
Animáció: Ajándi Endre
Hangszerelés és zenei munkatárs: Klemm Dávid
A Klemm’n’bend tagjai: Klemm Dávid, Nenad Kojić, Mihajlo Oklobdžija, Igor Konecki
Korrepetitor: Vitkay K. Ágota
Dalszövegfordítások és dramaturg: Lénárd Róbert
Fény: Majoros Róbert
Hang: Lukács Attila, Bíró Tibor
A rendező asszisztense, súgó, ügyelő: Lovas Csilla
Fotó: Srđan Doroški

Rendező: Puskás Zoltán

 

Ha összevetjük a két szereposztást, láthatjuk, hogy azokban semmilyen átfedés sincs, tehát a szereplők közül senki sem játszott az Újvidéki Színház mindkét A tavasz ébredése című produkciójában. Mondjuk, az időközben történt tagcserék és elvándorlások miatt erre ugyan túl sok esély nem is lett volna, de mégis, a 2015. április 22-i bemutató időpontjában az 1997-es szereposztásból a társulat tagja volt még Banka Lívia, Giricz Attila, Német Attila és Jaskov (immár Simon) Melinda is. Érdekességként jegyezhetjük meg, hogy Banka Lívia játszott az 1997-es előadásban, a családi hagyományokat követve pedig a lánya, László Judit a 2015-ösben.

 

Srđan Doroški alábbi felvételei a 2015-ös produkció néhány jelenetét örökítették meg:

 

László Judit és Figura Terézia az előadás egyik jelentében (Srđan Doroški felvétele)
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
László Judit az előadás egyik jelentében (Srđan Doroški felvétele)
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvételei a 2015. május 5-i előadáson készültek
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele
Srđan Doroški felvétele

 

Az újvidéki, 2015-ös, A tavasz ébredése című produkció szövegkönyvét itt lapozhatják át olvasóink:

Megosztás

Hozzászólások

hozzászólás