• Rólunk
  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • GY.I.K.
  • Önkontroll
YUHAR

Jugoszláviai Magyar Archívum

  • Irodalom
  • Színház
  • Képzőművészet
  • Film
  • Zene
  • Rádió
  • Interjú
  • Sport
  • Ínyencség
  • Irodalom
  • Színház
  • Képzőművészet
  • Film
  • Zene
  • Rádió
  • Interjú
  • Sport
  • Ínyencség

Minden a Yuhar.hu-ról

  • Rólunk
  • Kapcsolat
  • GY.I.K.
  • Impresszum
YUHAR - Jugoszláviai Magyar Archívum
  • 1991,  Irodalom,  Színház,  Zene

    Mi ilyennek szerettük Messalinát

    „A szépek, a daliásak, a látványosak – akár bűnösök, akár ártatlanok – belepusztulnak a történelem kavargásába”, ám az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek

    2019. január 27. /

    „János, a patmoszi látnok, a Jelenések Könyvében »A nagy parázná«-nak nevezi Rómát, amelynek szörnyűséges hírei az akkori ismert világ valamennyi táján utálkozást és borzalmat keltettek. Erről, ugyanerről a Rómáról, császári udvarának bűneiről és paráznaságáról írta Tacitus halhatatlan történelmi híradását, és ennek a kornak bűnöző, olykor elmebeteg császárairól jegyezte fel nem sokkal később Suetonius nevezetes pletyka- és anekdotagyűjteményének hol mulatságos, hol hátborzongató történeteit. – Nos, a mai író – aki a klasszikus remekműveknek is, a klasszikus mendemondáknak is lelkes olvasója, Szent János apokalipszisének, Tacitus történelmi műveinek, Suetonius életrajzainak és mellettük a kor divatos filozófiai műveinek újraolvasása után, megpróbált kitalálni egy alakot, aki annak az időszaknak a bűneit és paráznaságait a saját…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    Mi ilyennek szerettük Messalinát

    „A szépek, a daliásak, a látványosak – akár bűnösök, akár ártatlanok – belepusztulnak a történelem kavargásába”, ám az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    You May Also Like

    (This is not a) Requiem for a pub

    Szubjektív szólamok és barlangmélyi nyugalom a Mojo Club tulajdonosváltásának apropóján

    2018. július 12.

    „Emberi jog nemet mondani”

    A pillanat, amelyben „felforrt a keserűség”, avagy az addig megszokott életünk tulajdonképpen épp azokban a napokban hullott szilánkjaira

    2019. január 20.

    Lehetett bátran is félni

    Kispiactól Oromhegyesig, avagy a magyarok háborúellenes önszerveződése Vajdaságban

    2018. május 10.
  • 1920,  Irodalom

    A kín, a vágy és a hit hármas egysége

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (12. rész)

    2019. január 27. /

    Miután a királyi Jugoszlávia hatóságai kiutasították az országból, és Ausztriába zsúpolták át, a korabeli Vajdaságban sokáig halottnak hitték Somogyi Pált, a költőt és kommunista/bolsevik aktivistát. Olyan híresztelések érkeztek felőle, amelyek szerint „a Szovjetunióban nyoma veszett”. Ez azonban nem volt igaz: 1946-ban visszakerült Magyarországra, ahol szülővárosában, Kaposvárott telepedett le. Érdekes és izgalmas kérdésfelvetés lehet annak vizsgálata, hogy évtizedekig miért nem kereste a kapcsolatot egykori elvtársaival, de ezt a vizsgálódást későbbre halasztjuk… A vajdasági magyar közvélemény, az irodalmi nyilvánosság csak a múlt század hetvenes éveiben fedezte fel őt ismét, s akkor visszaemlékezéséinek kötete is megjelent Szabadkán. Somogyi Pál első verseskötete 1920-ban jelent meg „a jugoszlávok által megszállt Pécsett”, ezért a Yuhar kronológiájában…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    A kín, a vágy és a hit hármas egysége

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (12. rész)
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • 1956,  Irodalom

    A tankok, amelyek helyrelőtték a szovjet-magyar barátságot

    „A magyar munkások többsége nem vett részt a rendzavarásokban, sőt azt mondják, hogy a csepeli munkások, akiknek nem volt fegyverük, elkergették a provokátorokat, akik a zavargásokban való részvételre akarták rábírni őket”

    2019. január 24. /

    Miután a Buksi-sorozatunk a Családi Körben 2017 szeptemberének végén egy kis pihenőre, afféle szólásszabadságra ment, a sajtótörténeti feljegyzések ciklusában több különböző kiadványt is fellapoztunk, régebbieket, újabbakat, mindenféléket… Október 5-én és 12-én – röviden, mindössze két részben – egy alig tizenegy esztendővel korábbi alkalmi kiadványról, a Szabadság Krónika című nyomtatványról írtunk. Közeledett október 23-a, az ötvenhatos magyar forradalom és szabadságharc évfordulója, így hát logikusnak tűnt, hogy ilyen témát vegyünk elő erre az alkalomra. Akárcsak az is logikusnak tűnik most, hogy ezt a bejegyzésünket éppen ezért 1956-hoz igazítsuk a Yuhar kronológiájában.   Az előzményeket itt tekinthetik át olvasóink: Az összegzés ideje Nagyjából most érkezett el az ideje annak, hogy készítsünk valamiféle összegzést…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    A tankok, amelyek helyrelőtték a szovjet-magyar barátságot

    „A magyar munkások többsége nem vett részt a rendzavarásokban, sőt azt mondják, hogy a csepeli munkások, akiknek nem volt fegyverük, elkergették a provokátorokat, akik a zavargásokban való részvételre akarták rábírni őket”
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    You May Also Like

    Moszkvai idő szerint

    „...a gyors, időszerű, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, kiegyensúlyozott, megbízható és felelős hírszolgáltatás és tájékoztatás alapvető követelmény…”

    2019. január 27.
  • 1917,  Irodalom

    „Nem akarok többé katonát látni!”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (11. rész)

    2019. január 24. /

    Augusztus volt, 1919-ben, amikor százharminchárom véres és kegyetlen nap után Magyarországon elbukott a Tanácsköztársaság. Ekkor kezdődött el az a nagyjából egy évtizedre tehető időszak, amelyben a legtöbben, a legnagyobb számban tartózkodtak Vajdaságban olyan magyar – az anyaország fogalmával ekkor még barátkozni, ismerkedni kellett, annak valós, reális keretei csak jóval később alakultak ki és fogalmazódtak meg – értelmiségiek, akiknek menekülniük kellett a statárium elől. Mint mondták: „Ha nem harcoltuk ki a bolsevizmust Magyarországon, kiharcoljuk az SZHSZ Királyságban!” Ebben az időszakban Mannheim-féle szabóműhely volt a korabeli szuboticán az alkotó magyar művészemberek egyik kedvelt találkozóhelye. Itt tűntek fel olyan alakok is, akikről a későbbiekben, már jóval a második világháború után, Laták István író, költő,…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    „Nem akarok többé katonát látni!”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (11. rész)
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • 1957,  Irodalom

    Az összegzés ideje

    Már csak az áttekinthetőség érdekében is... – A pillanat, amikor több szempont is egyszerre érvényesülhet

    2019. január 20. /

    Nagyjából most érkezett el az ideje annak, hogy készítsünk valamiféle összegzést az elmúlt időszakban feldolgozott sorozatainkról. Már csak az áttekinthetőség érdekében is… Aki ugyanis nem olvasta folyamatában ezeket az anyagainkat, talán zavarosnak találhatja azok megjelenési rendjét, és első pillantásra kuszának, zavarosnak tűnhet a feldolgozás. Tavaly október óta ugyanis nagyon sokat foglalkoztunk itt a Yuharon is az ötvenes-hatvanas évek legendás vajdasági magyar gyermeklapjának, a Buksinak a történetével. Ebben pedig nagy segítségünkre volt a Családi Kör című hetilapnak ugyanezt a témát feldolgozó – és még mindig futó, folyamatosan megjelenő – sorozata, amelynek részleteit csonkítatlanul, háromrészes csomagokban emeltük át honlapunkra. Lássuk csak, hogy is kezdődött ez az egész… Most lineáris egymásutániságban, vagyis a…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    Az összegzés ideje

    Már csak az áttekinthetőség érdekében is... – A pillanat, amikor több szempont is egyszerre érvényesülhet
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    You May Also Like

    Történetek, amelyeken a főhős is meglepődött volna…

    Nagyjából cikkünk felénél, valahol a közepénél egy szavazást is találhatnak olvasóink, kérjük tehát, hogy mondják el véleményüket!

    2018. november 18.

    Buksi Konrád és a képregények

    „Így született meg Csapa, az indián fiúcska és társa, a fura külsejű, fura nevű Gru-gru. Így indult közös sorsuk”, avagy egy gyermeklap emlékezetének hat évtizede

    2018. november 4.

    „A BUKSI az olvasó barátja akar lenni”

    Tavaly lett volna hatvanéves a gyermeklap, amelynek első száma 1957. december 26-án jelent meg, az újság azonban ennek a kornak csak egy nagyon szerény töredékét élte meg fennállásának nagyjából négy esztendeje alatt

    2018. október 28.
  • 1991,  Képzőművészet

    „Emberi jog nemet mondani”

    A pillanat, amelyben „felforrt a keserűség”, avagy az addig megszokott életünk tulajdonképpen épp azokban a napokban hullott szilánkjaira

    2019. január 20. /

    „Véres polgárháború dúlt Horvátországban, amikor 1991 októberének utolsó napjaiban minden addigi méreteket felülmúló mozgósítási hullám söpört végig a Tisza-mentén. A katonai behívók kézbesítése folytatódott mindenszentek és halottak napján is. A felsőbb katonai vezetés zentai, adai meg a többi, zömében magyarlakta település felnőtt férfi lakosságával akarta feltölteni a horvát frontvonalak első sorait. Ekkor »felforrt a keserűség«, az elégedetlenség, a békevágy spontán tiltakozó megmozdulásba csapott át, ami ha a hatóság meg nem akadályozza, végigsöpör egész Vajdaságon és talán Szerbián” – olvashatjuk annak a meghívónak a szövegében, amelyet tíz évvel később, 2001-ben készített Zenta város önkormányzata – Juhász Attila akkori polgármester aláírásával – az évfordulós megemlékezésekre és a az emléktábla felavatására. „A behívóparancs…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    „Emberi jog nemet mondani”

    A pillanat, amelyben „felforrt a keserűség”, avagy az addig megszokott életünk tulajdonképpen épp azokban a napokban hullott szilánkjaira
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    You May Also Like

    Lehetett bátran is félni

    Kispiactól Oromhegyesig, avagy a magyarok háborúellenes önszerveződése Vajdaságban

    2018. május 10.

    Mi ilyennek szerettük Messalinát

    „A szépek, a daliásak, a látványosak – akár bűnösök, akár ártatlanok – belepusztulnak a történelem kavargásába”, ám az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek

    2019. január 27.

    (This is not a) Requiem for a pub

    Szubjektív szólamok és barlangmélyi nyugalom a Mojo Club tulajdonosváltásának apropóján

    2018. július 12.
  • 1942,  Irodalom

    „Sírnak, sírnak a távíróhuzalok”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (10. rész)

    2019. január 20. /

    „Véznán felhőkbe nyúló, liftektől lüktető tornyokból ki kell vinni a kapkodva siető embert kis kertek, virágos hegyi ösvények közé, a madarak csöndjébe, simogató halk verset mondani neki gyógyítóan, felidézni benne anyja altatódalát, és visszaadni neki a tovaszállt Szépséget” – így írt Laták István (1910–1970) író, költő a Sóhaj című tárcanovellájában amelyet a Breviárium-sorozat tizedik részéhez mellékeltem a levéltári anyagban fellelt, kötetbe nem sorolt írásai közül. Mivel az alábbi összeállításunkban a szerzőt a harmincéves költői jubileuma alkalmából köszöntő pályatársa, Majtényi Mihály (1901–1974) publikációjában Latáknak egy 1942-re datált versét idézgette, a mai anyagunkat a Yuhar kronológiájában ehhez az évszámhoz igazítjuk. Korábbi, a téma előzményeit feldolgozó összeállításunkat itt érhetik el olvasóink:   A…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    „Sírnak, sírnak a távíróhuzalok”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (10. rész)
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • 1897,  Irodalom

    A Babitsék hálószobájának kulcslyukánál koslató utókor kíváncsiságának kielégítésére…

    Tanner Ilona, alias Török Sophie arca a fenyőágak között, avagy a Landwirtschaftsausstellung nyomában

    2019. január 17. /

    Az alábbi összeállításunkkal tulajdonképpen kerekre zárunk most egy történetet. A Családi Kör hetilap Képhistóriák című rovatában két évvel ezelőtt megjelent írások felidézéséhez ugyanis egy másik, korábbi ciklusunk vezetett el bennünket tavaly, az év végén. Néhány napon készítünk majd erről egy alapos, tényfeltáró leltárjegyzéket is… Addig azonban hadd mondjuk itt el, hogy Conrad Keller nagyszabású – és nagyszerű! – műve, A tenger élete 1897-ben, alig két esztendővel az eredeti német nyelvű megjelenés után látott napvilágot magyarul, ezért a Yuhar kronológiájában ezt az összeállításunkat most ehhez az évszámhoz igazítjuk. Előző összeállításunkat itt érhetik el olvasónk: A cikóriába ojtott tájra eszmélő festőművészet Laza kóválygásaink időben és térben – amelyekhez már hozzászokhattak rendszeres olvasóink – most…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    A Babitsék hálószobájának kulcslyukánál koslató utókor kíváncsiságának kielégítésére…

    Tanner Ilona, alias Török Sophie arca a fenyőágak között, avagy a Landwirtschaftsausstellung nyomában
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • 2004,  Ínyencség,  Irodalom

    FRISSÍTÉS: A pillanat, amikor vigyázó szemünket önkéntelenül is Kanadára vetettük

    Egy tengerentúli magyar olimpikon és tsai.

    2019. január 17. /

    „Alexandre Despatie mellett Christopher Kalec lesz Kanada második műugrója az athéni olimpia tízméteres toronyversenyén. A 24 éves montreali magyar származású sportolót már megismerhette a magyar közösség a Montreali Magyarság című televízió műsorban adott februári interjújában. Christopher 1980-ban született Montrealban és már 7 éves kortól kezdett el úszni a Pointe-Claire Aquatic Centerben. 1995-ben részt vett a Pan-American játékokban, 1998-ban a világbajnokságon és 2000-ben pedig az Ausztráliában megrendezett olimpián. Az utóbbi években Christopher összesen 11 nemzeti és 3 nemzetközi díjat nyert 10 méteres toronyugrásáért. Az utóbbi hónapokban hosszú órákat tölt edzéssel, illetve az athéni olimpiára való felkészülésre” – így mutatta be a Kanadai Magyar Hírlap című kiadvány 2004. augusztus 17-i számában a…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    FRISSÍTÉS: A pillanat, amikor vigyázó szemünket önkéntelenül is Kanadára vetettük

    Egy tengerentúli magyar olimpikon és tsai.
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    You May Also Like

    Vajdasági fieszta latin módra

    Üzenet az Északi-sarkról: sátorrobbantó dallamok egy furcsa lagziban

    2018. július 22.
  • 1940,  Irodalom

    A mindent megfigyelő idegen utastárs élményei…

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (9. rész)

    2019. január 17. /

    Kisebb szünet után 2012 decemberében folytatódott a Magyar Szó című napilap Üveggolyó című, hétfőnként megjelenő mellékletében a Laták-sorozat. Ilyen nagyobb történetek esetén ugyanis, mint amilyen ez a széria, vagy éppenséggel a Szigeti históriák is volt, mindig tartottam kicsit attól, nehogy unalmassá váljunk az olvasók számára, ezért időnként indokoltnak láttam kisebb-nagyobb megszakításokat, szüneteket tartani, pihentetni kicsit  a témát. Ezekben a szünetekben más jellegű írásokkal vettem részt a melléklet munkájában, de erről majd máskor… A decemberi újraindulás első epizódja a Breviárium-sorozat sorrendben kilencedik része volt. Laták István 1940-re datálta az ebben idézett Sóvárgás órája című versét, ezért a Yuhar kronológiájában, az oldalunk jobb szélén található felsorolásban mai bejegyzésünket ehhez az évszámhoz igazítjuk.…

    read more
    Szabó Palócz Attila

    A mindent megfigyelő idegen utastárs élményei…

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (9. rész)
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
 Older Posts
Newer Posts 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kronológia

  • 1737
  • 1854
  • 1868
  • 1897
  • 1899
  • 1910
  • 1916
  • 1917
  • 1919
  • 1920
  • 1928
  • 1929
  • 1930
  • 1932
  • 1934
  • 1936
  • 1938
  • 1939
  • 1940
  • 1942
  • 1944
  • 1945
  • 1947
  • 1956
  • 1957
  • 1958
  • 1959
  • 1962
  • 1966
  • 1968
  • 1969
  • 1972
  • 1974
  • 1976
  • 1977
  • 1979
  • 1982
  • 1983
  • 1984
  • 1985
  • 1986
  • 1987
  • 1988
  • 1989
  • 1990
  • 1991
  • 1992
  • 1993
  • 1994
  • 1995
  • 1996
  • 1997
  • 1998
  • 1999
  • 2000
  • 2001
  • 2003
  • 2004
  • 2005
  • 2006
  • 2008
  • 2009
  • 2010
  • 2011
  • 2012
  • 2013
  • 2014
  • 2016
  • 2017
  • 2018
  • Film
  • Interjú
  • Ínyencség
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Önkontroll
  • Rádió
  • Sport
  • Színház
  • Zene

Archívum

  • 2020 november
  • 2020 március
  • 2019 május
  • 2019 február
  • 2019 január
  • 2018 december
  • 2018 november
  • 2018 október
  • 2018 szeptember
  • 2018 augusztus
  • 2018 július
  • 2018 június
  • 2018 május
  • 2018 április
  • 2018 március
© YUHAR - Jugoszláviai Magyar Archívum, 2021
Ashe Theme by WP Royal.