• 1986,  Irodalom

    Van hely, és van igazság

    Emlékezés egy méltánytalanul elhallgatott, mellőzött vajdasági magyar költőre – Nebojsza István (1953-1991)

    Most egy számomra szokatlan és nehéz, ugyanakkor egy kívánt feladat előtt, kihívás előtt állok. Amikor feladatot írtam, az nem jelenthette a kötelezően eleve elvégezni való munkát. A kihívás pedig egy rég halogatott szándékot fed. Többszöri nekibuzdulás után azonban a kísérletek mindannyiszor elakadtak. Gátlásaim voltak, lévén nem vagyok sem irodalomkritikus, sem irodalomtörténész, nem éreztem a kellő elhivatottságot… Pedig egy méltánytalanul elhallgatott, mellőzött művészről szeretnék megemlékezni, Nebojsza Istvánról (1953-1991), sokak számára csak Nebiről. Most talán az következhetne, hogy több műfajban is maradandót alkotó egyéniségről van szó, ám elsősorban költő volt, de vonzotta a zene, a képzőművészet, a fotózás is, és kísérletezett a lapszerkesztéssel, aktív résztvevője volt a topolyai művésztábornak. Nebojsza István: Itthon…

  • 1986,  Zene

    Földrajzi és zenei értelemben is kozmopolita

    Lévay Tibor, a Gipsy Boobie, és sokan mások

    Több mint egy éve annak, hogy a passzio.hu-n megjelent egy izgalmas interjú egy zenésszel, aki részt vett a Piramis együttes megalapításában, később játszott a Smak 1978-as, angol nyelvű albumán, sőt, az ő stúdiójában és producerkedésével rögzítette az R-GO Rég várok valakire (1986) című lemezének hanganyagát. Igen, kedves olvasó, szabadkai születésű az alább bemutatott, nem mindennapi életutat bejárt zenész, és fivéreivel együtt széles e világon ismerheti őt a publikum. A Yuhar mai „adásában” Lévay Tibor 1986-os lemezét, a Gipsy Boobie-t fogjunk meghallgatni. Elöljáróban azonban egy kis zenetörténet következik Bálint Csaba jóvoltából. A teljes interjú megtekinthető itt: Passzio.hu – Lévay Tibor – interjú (2017) Üdvözlünk Oldalunkon! Lévay Tibor 1956. május 27-én született…

  • 1986,  Rádió

    S lőn a nitrogénmű…

    Minden idők legnagyobb szabadkai beruházása: „A berendezések üzemképesek” – nyilatkozta Kern Imre, az üzem műszaki igazgatója

    Az persze ma már vita tárgya lehet, hogy a nitrogénművek mennyi jót vagy rosszat – inkább jót vagy inkább rosszat – hozott Szabadkának, tény azonban, hogy ennek megépítése, fejlesztése volt a legnagyobb beruházások egyike a településen a múlt század nyolcvanas éveiben. Kern Imre, akit később politikusként is megismerhettünk, 1986-ban, még a létesítmény tesztüzemének időszakában a vállalat műszaki igazgatójaként nyilatkozott a Szabadkai Rádiónak. (Nyitóképünk 2010-ben, a gyár végleges felszámolása, bontása idején készült…) „A berendezések üzemképesek, azonban tudni kell, hogy egy ilyen, huszonnégy órás és évi háromszáz napos termelést biztosító üzemnek a bejáródása több évet vesz igénybe. Ebből kifolyólag jövőre hatvan százalékos kapacitás-kihasználást tervezünk, ’89-ben nyolcvanszázalékost, és kilencvenre tervezzük a százszázalékos kapacitás-kihasználást”…