• 1982,  Film,  Sport

    FRISSÍTÉS: Apunk a Spunk!

    A FIFA konfliktuskerülő jellege

    Luis Arconada, Jose Antonio Camacho, Rafael Gordillo, Miguel Alonso, Miguel Tendillo, Jose Alexanko, Juanito (vagyis polgári nevén Juan Gómez González, az alig néhány évvel később, harminchét esztendős korában, tragikus autóbalesetben elhunyt csatár…), Jesus Satrustegui, Jesus Zamora, Lopez Ufarte és Jose Sanchez lépett pályára az 1982-es spanyolországi labdarúgó-világbajnokságon a házigazdák nemzeti tizenegyében azon a – mi tagadás: elcsalt – mérkőzésen, amelyről az idén nyáron már írtunk itt, a Yuharon. Jugoszlávia színeiben pedig Dragan Pantelić, Ivan Gudelj, Velimir Zajec, Nenad Stojković, Zlatko Krmpotić, Vladimir Petrović, Edhem Šljivo, Zlatko Vujović, Safet Sušić, Nikola Jovanović és Ivica Šurjak ölthette magára a jellegzetes kék helyett, ezúttal a fehér színű mezt… A nyáron, az idei, oroszországi…

  • 1984,  Képzőművészet,  Rádió,  Sport,  Színház

    Szabadkai életképek 1984-ből

    „...164 átok szálljon rája!” – Színházalapítás felszólításra és más történetek, avagy egy csúfhistória, amelynek végkifejlete a 21. század barbarizmusban csúcsosodott ki

    „Felszólítottak bennünket, hogy csináljunk egy színházat, tehát építsük itt ki a magyar kultúrának ezt a megnyilvánulását, ezt a lehetőségét” – így mesélt csaknem négy évtizeddel később, vagyis 1984-ben a szabadkai Népszínház 1945-ös megalakításáról Pataki László színművész, rendező, egykori egyetemi tanárom. „És megcsináltuk ezt a színházat! És elindultunk egy úton, amely tele volt izgalommal, tele volt nagyon szép, nagyon érdekes produkciókkal. Egy óriási lelkesedéssel fűtött gárda állt ennek a szép ügynek a szolgálatában. És dolgoztunk negyvenhárman-negyvennyolcan, de ötvenen is voltunk néha. Azok a kezdeti idők tele voltak lelkesedéssel, ambícióval, nagy akarással és nagy teljesítményekkel. Jó előadásokat csináltunk, ezt merem állítani, ami aztán később mindig jobban kiteljesedett, és a Magyar Népszínház, illetve…

  • 1982,  Sport

    Apunk a Spunk!

    Naranjito megszégyenülése a svéd bíró sípja által – Az elcsalt mérkőzés hatására még a képregényújság is megszakította világbajnoki sorozatát

    Az előző mérkőzésünkön, az északírek ellen három nappal korábban viszonylag gyengén szereplő jugoszlávoknak Ivan Gudelj gyönyörű csukafejes góljával már a mérkőzés tizedik percében megszerezte a vezetést, és ezzel tulajdonképpen megpecsételte csapata sorsát, még ha ezt ő nem is tudhatta előre… Akkor még lengtek a nézőtéren a kék-fehér-piros vöröscsillagos zászlók. Azt ugyan nem tudhatjuk, hogy tetszett-e neki a meccs ilyen alakulása, de a dán játékvezető azonnal késztetést érzett, hogy megváltoztassa, megfordítsa ezt az állást. Mégsem veszíthetnek a házigazdák egy világbajnokságon! Számtalan példát láttunk már azóta is erre… A dán bíró türelmetlennek bizonyult, azt a négy percet is alig tudta kivárni… A spanyol Miguel Ángel Alonsót ugyan jól láthatóan a tizenhatoson kívül,…

  • 2014,  Interjú,  Sport

    Szeles Mónikával a sok viszály és balszerencse után

    Édesapjáról utcát neveztek el Újvidéken, és a Balzac utca 26-os szám alatt, ahol először ütögette a falnak a teniszlabdát, egy falfestmény látható

    Egy szerbiai hírportál újságírónője mondta, hogy már hét éve szeretnének Szeles Mónikával interjút készíteni, de hiába. Az 1973-ban született, kilencszeres Grand Slam-győztes Szelesnek szerződése és ezáltal kötelezettségei vannak, azzal a céggel, amelyik a könyvét kiadja. Így nem adhat bárhol és bármikor interjút, sőt, ha valaki szeretne vele komolyabban beszélgetni, az öt kérdést előre, angol nyelven el kell küldeni az IMG-nek, s csak az ő jóváhagyásuk után van lehetőség erre. Kivétel persze akad, méghozzá az, ha Szeles jelzi, hogy ő szeretne interjút adni. Négy éve, 2013 februárjában úgy tűnt, hogy Szeles Mónika elérhető közelségbe kerül a Magyar Szó számára, hiszen a veszprémi teniszgálára volt hivatalos. Amikor kiderült, hogy Szeles Veszprémben lesz,…

  • 1993,  Interjú,  Sport

    Egy merénylet évfordulóján

    Szeles Károly, a Magyar Szó és a Dnevnik napilap karikaturistája mert nagyot álmodni, s elhatározta, ő bizony világelső teniszezőt nevel Mónika lányából

    Szeles Károly álma 1991. március 11-én teljesült, amikor lánya, Szeles Mónika letaszította a világranglista első helyéről a német Steffi Grafot, és tizenhét évesen és négy hónaposan elfoglalta az első helyet a ranglistán. A teniszvilág számított erre, hiszen 1990-ben Szeles Mónika már az év második Grand Slam-tornáján, a párizsi Roland Garroson nem talált legyőzőre; majd pedig 1991. szeptember 9-én harmadszor is az élre állt, s ezt a pozíciót a következő évben is megőrizte. A sportkedvelők közül ki nem emlékezne arra a Mónikára, aki két kézzel ütötte a tenyerest és a fonákot is, akinek remek lábmunkája volt, s akinek a bombaerős és pontos ütéseitől még a férfiak is tartottak (André Agassi: „Az…

  • 1991,  Sport

    Az újra felfedezett Szeles Mónika

    Egy tizenéves kislány nagyszerű sikere Ausztrália Nyílt Teniszbajnokságán

    Szeles Mónika még csak tizenhat éves volt, amikor 1990-ben először megnyerte a Roland Garrost, vagyis a párizsi salakpályás Grand Slam-teniszbajnokságot. Nemcsak a világ figyelte döbbenten (és lenyűgözve…) akkor már évek óta a kislány, a csodagyerek pályafutásának kezdetét, első, s részben talán még esetlen lépéseit, de Vajdaságban és az egykori Jugoszlávia gyakorlatilag összes kis zugában is hamar ünnepelni kezdték őt. Monika Seleš. Bár nevének kiejtésével tulajdonképpen még manapság is megkínlódnak a nyugati bemondók, szpíkerek, sportriporterek is: sok mindent halhatunk ilyenkor, de talán a Szelesz változat a legelterjedtebb. Aztán, amikor Szeles Mónika 1991. január 26-án megnyerte Ausztrália Nyílt Teniszbajnokságát, azt a mérkőzést már élőben közvetítette az egykori JRT, vagyis az országos Jugoszláv…