• 1999,  Film,  Irodalom

    A csókai csata „történetnek olyan kicsike, amilyen kicsike falunak Csóka”

    Filmforgatás a NATO-bombázások árnyékában

    „Kilencven éve járt először Móra Csókán” – írta Cs. Simon István költő, újságíró 1997-ben, majd így folytatta: „Móra Ferenc több írásának Csóka képezi a környezeti és emberi hátterét. A Négy apának egy leánya című regényének papját a csókai plébánosról, Farkas Szilárdról mintázta, de a Kisforró Zsuzsánna című költeményének is ő, a Móra által jóságosnak nevezett pap a hőse, (merthogy) »róla lehetne megfaragni az emberi jóság szobrát«. Móra elég jól ismerte Csókát és a csókaiakat. Az ásatásoknál »ügyködő« Krspogačin Vlado bácsival még a Trianon után is levelezett. Ám Vládó bá’ halála után a »hálás utókor« elégette a leveleket, az öreg által szorgalmasan gyűjtött leletek nagy részét pedig beledobálták a szomszédságukban épülő…

  • 1854,  Ínyencség,  Irodalom

    Adalékok Oromhegyes még meg nem írt monográfiájához

    A legújabb település kialakulása

    Oromhegyes a Telecskai-dombok szélén található, több mint ezernyolcszáz lakosú falu, amely viszonylag új település, valamikor az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverését követően jött létre. A település környéke már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az iskola építésekor fellelt jégkorszaki leletek, de feltételezhető, hogy a korai középkorban itt helyezkedett el a Ket-Adryan (Két-Adorján) településpáros egyike. Dudás Gyula, a 19. századi jeles történészünk szerint egyértelmű: Feel-Adryan csakis Tetőhegyes környékén lehetett, amely településről pedig számos feljegyzést találhatunk korabeli oklevelekben. A tatárjárás és a törökdúlás után a vidék elnéptelenedett, 1686. október 20-án mégis jelentős esemény történt itt, hiszen a Szeged visszavételéért folytatott ostrom legjelentősebb ütközete, az első zentai csata nagy valószínűséggel az Oromhegyes…