1989,  Film,  Irodalom

A tévés sofőr küldetésének bukása

In memoriam Kartag Nándor – Sinkó-díjasok bemutatása a képernyőn

Tegnap, 2018. október 3-án érkezett a halálhír: hetvenéves korában elhunyt Kartag Nándor újságíró, szerkesztő, az Újvidéki Televízió nyugalmazott munkatársa, aki mindig rajta tartotta ujját a legfontosabb vajdasági magyar művészeti-kulturális események ütőerén, s akinek jelentős szerepe volt a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének létrehozásában, illetve életben tartásában, működtetésében is. Nyugodjék békében!

Dormán László így emlékezett rá a Facebook internetes közösségi portálon közzétett bejegyzésében: „Elment Kartag Nándi is, élt 70 évet. Újságíró volt, tévériporter, szerkesztő, bemondó, hetilap főszerkesztője. A Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének létrejötte elsősorban neki köszönhető. Önképzőkörök vetélkedőjeként indult 1967-ben. A fenti kép 1968-ban készült Óbecsén, az egykori ifiotthonban, ekkor szervezte, szervezték meg az első igazi középiskolás vetélkedőt. Szakács, ma Gubás Ágotával vezették le kettesben az egész rendezvényt. Nándi, legyen számodra könnyű az óbecsei föld, nyugodj békében.” (Nyitóképük Dormán László bejegyzéséből származik.)

Jómagam egy régi tévéfelvételt kerestem elő Kartag Nándor emlékére. 
Ahogy mondtam is, újságíróként és tévés szerkesztőként is folyamatosan rajta tartotta ujját a vajdasági magyarság legfontosabb művészeti-kulturális  eseményeinek ütőerén, nem meglepő hát az sem, hogy amikor 1989-ben nyilvánosságra hozták, hogy Beszédes István és Bozsik Péter megosztva kapta meg az épp aktuális esztendei Sinkó-díjat, Kartag azonnal meghívta a stúdióba a két, elismerésben részesült költőt, és persze Ladányi Istvánt, a zsűri egyik tagját – értékelni. Az pedig, hogy Beszédes mégsem jelent meg az újvidéki stúdióban, már egy egészen más történet…
Én Beszédes Pista elbeszéléséből ismerem a történteket. Ő akkoriban még a Vojislav Ilić utcában lakott Zentán, a szüleivel, s ez bizony még a mobiltelefonos éra előtt történt… A tévé sofőrje nem találta meg a megadott címet, eltévedt Zentán, ott kerülgették egymást Pistával az egykori Söröző környékén, a Zeneiskolánál, ahol mostanra már körforgalom épült. Akkoriban persze ilyesmi még nem volt Zentán. Ma meg már Söröző nincs. Ilyen egyszerű volt akkoriban még elbukni egy tévészereplést…
így tehát csak Bozsik és Ladányi jelent meg a stúdióban, őket köszöntötte azon estén Kartag Nándor. Meg persze minket, tévénőket is…

Mint mondta: „Nemrégiben ítélték oda az idei Sinkó Ervin díjat. A bírálóbizottság egyik tagja, Ladányi István” – majd pedig feltette a kérdést: „Volt-e elég sok jelölt ahhoz, hogy megnehezítse a bírálóbizottság munkájáét?”

Ladányi István: Igyekeztünk minden, irodalommal foglalkozó fiatalt számításba venni, úgyhogy pontos számot nem tudok, de tízen felül volt a jelöltek száma, s utána kizárásos alapon szűkítettük a névsort. Ennél a kettőnél alacsonyabbra nem tudtuk szűkíteni.

– Milyen mércék határoztak itt?

Ladányi István: Nem köthettük magunkat csak kötetekhez, lévén szó fiatal alkotókról. Tehát nem volt kizárólagos követelmény, hogy megjelent kötetet vegyünk figyelembe.

– Az újságokban már megjelent, hogy az idei Sinkó Ervin irodalmi díjat Beszédes István és a stúdiónkban megjelent Bozsik Péter kapta. Hallhatnánk az indoklást?

Ladányi István: Először arról szeretnék szólni, hogy mért nem tudtunk dönteni a két jelölt között. Nagyon különböző a költői világuk, és úgy éreztük, hogy ha erről a két különböző világról döntenünk kell, akkor nem esztétikai mércék fognak dönteni, hanem az egyik költői világot részesítjük előnyben a másikkal szemben. Ettől féltünk. Bozsik egy céltudatos, elkötelezett költészetet művel, míg Beszédes árnyaltságra törekszik, intellektualizál. Bozsik lényegre koncentráló, a legfontosabb dolgokat keresi, Beszédes számára pedig minden fontos, mindenre próbál figyelni. Ha költői módon fogalmaznám meg: Bozsik beássa magát egy költői hadállásba, Beszédes viszont sétál… Tehát két különböző költői alapállás, különböző értékrendszerek, és ezeket nem akartuk egymáshoz viszonyítani, rábíztuk az olvasókra, hogy döntsék el maguk, melyiket olvassák szívesebben.

Hangsúlyozottan szeretném jelezni, hogy a fenti leiratban csak részleteket idéztem a tévéműsorból – elhagyásokkal.

A felvétel itt teljes terjedelmében megtekinthető:

Kartag Nándor az idén töltötte be hetvenedik életévét. Előkerestem most még egy felvételt, egészen frisset, amelyet az a szerkesztő-riporter születésnapi köszöntéséről sugárzott az Újvidéki Televízió, vagyis mai nevén, a Vajdasági Rádió és Televízió.
Mint 2018. augusztus 10-én írták:

Kartag Nándor kollégánk 70. születésnapját ünnepeltük
ÚJVIDÉK – Bensőséges ünnepség helyszíne volt pénteken délelőtt szerkesztőségünk. Hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntöttük fel nyugalmazott kollégánkat, Kartag Nándort.

A cikk itt érhető el a televízió honlapján:

Kartag Nándor kollégánk 70. születésnapját ünnepeltük

Bensőséges ünnepség helyszíne volt pénteken délelőtt szerkesztőségünk. Hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntöttük fel nyugalmazott kollégánkat, Kartag Nándort.

A születésnapi köszöntésről készült beszámolót pedig itt tekinthetik meg látogatóink:

Mindenképp a Kartag Nándorról készült utolsó videofelvételek egyike ez. Ezzel búcsúzunk most tőle…
Nyugodjék békében!

Megosztás

Hozzászólások

hozzászólás