-
Az előadás zátonyára futott versek és más történetek
Tapsviharkabátban plébojgó újgazdagok, avagy az írónő, aki le tudott számolni gátlásaival: Bence Erika, Buda Ferenc és Fekete J. József a szín-, kép- és hangkavalkád turbózódásában – Hangoskönyv, 2001. augusztus
„Két szerző, két könyv – Kedves hallgatóink, a felelős szerkesztő Fekete J. József nevében köszönti önöket Pozsárkovity Erika. A hangoskönyv kortárs irodalmi folyóirat mai kiadásában két szerző két könyvét mutatjuk be. Bence Erika az Újvidéki Egyetemen tanít régi magyar irodalmat, szépíróként azonban teljesen új irodalmat művel, amit az olvasó a Forum kiadónál megjelent Ibolya utca című novelláskötetében tapasztalhat meg. A kötetről Fekete J. József mond ismertetőt, majd Győrffy Klára olvassa fel belőle A mi utcánkban tombol a nyár című novellát. Előbb azonban Buda Ferenc Árvaföld című kötetével ismertet meg bennünket az adás szerkesztője. Buda Ferenc a kecskeméti Forrás című folyóirat főmunkatársa, kötete a budapesti Kairosz kiadónál látott napvilágot. Ebből a…
Ezeket is érdemes megnézni
Képzelt riport egy popfesztiválról
A II. Orpheus színjátszótábor bemutatója – Tiszaszentmiklós, 2001. július 14.
Egy rádiós folyóirat különkiadása, avagy a kételkedő ember diskurzusa
Írásfalvi önmegismerés, filozófia és erjesztőmedence, vallásbölcselet és lélektan – Hangoskönyv, 2001. április(?)
Valaki néz ránk a végtelen űrből…
Borbás Gabriella Dóra, Csernik Előd, S. Nagy József, Nagy Farkas Dudás Erika, Sáfrány Attila és Verebes Ernő az éter fellapozásának gesztusában – Hangoskönyv, 2001. március(?)
-
„…anyja soha-ki-nem-élt szerelmét is elcsókolta mámorosan”
Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (3. rész)
Minden irodalomtörténeti kutatást, illetve annak prezentációját, minden kanonizációs folyamatot, valamint kanonizációs rendszert alapjaiban határoz meg – a kutatásban és a prezentációban vizsgált korszakkal ellentétben – az az (irodalom)történeti pillanat, amelyben maga a kutatás, vagy éppenséggel a kánonképzés történik. Sőt, ez utóbbi, a kánonképzés tekintetében sokszor maga a kor (és annak társadalmi-politikai rendszere…) támaszt mindenféle, hol teljesíthető, hol meg jobbára csak teljesíthetetlen, nevetséges, gyermeteg, vállalhatatlan ideológiai igényeket. Ennek illusztrálásaként vagy példázataként gondoljunk csak arra, milyen munkásforradalmi, osztályharcos irodalomtörténetek születtek a kelet-európai, szovjet típusú, bolsevik, vagy marxista, baloldali, szocialista diktatúrák regnálása idején, akár Magyarországon (a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában et cetera…), de Jugoszláviában is, amikor klasszikus szerzők műveiből hagytak el olykor a…
