• Kezdőlap
  • A Yuharról
  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • GY.I.K.
  • Önkontroll
YUHAR

Jugoszláviai Magyar Archívum

  • Irodalom
  • Színház
  • Képzőművészet
  • Film
  • Zene
  • Rádió
  • Interjú
  • Sport
  • Ínyencség
  • Irodalom
  • Színház
  • Képzőművészet
  • Film
  • Zene
  • Rádió
  • Interjú
  • Sport
  • Ínyencség

Minden a Yuhar.hu-ról

  • Rólunk
  • Kapcsolat
  • GY.I.K.
  • Impresszum
  • A Yuharról
YUHAR - Jugoszláviai Magyar Archívum
  • 1945,  Irodalom,  Színház

    „…a pesti irodalmi piac söpredéke” van műsoron

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (17. rész)

    2019. február 14. /

    Tény, hogy a világszerte keletkezett romokat szinte még sehol sem takarították el, de a halottakat sem mindenhol földelték még el illő módon… A tömegsírok feltárása pedig még csak jóval ezután következett! Azonban a világ minden pontján közös volt a gyász. Ez volt az egyetlen, ami alól nem tudott kibújni senki sem, akármelyik oldalon is állt a harcokban, s akármilyen szörnyűségeket követett vagy szenvedett is el… A történészek között azonban tulajdonképpen még ma sincs teljes egyetértés a dátumok pontos meghatározásában, ők maguk sem tudják eldönteni, hogy mikor kezdődött, s mi miért történt. Egyesek szerint a  második világháború, vagyis az emberiség – eddigi! – történetének legnagyobb és a legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres…

    tovább
    Szabó Palócz Attila

    „…a pesti irodalmi piac söpredéke” van műsoron

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (17. rész)
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • 1929,  Irodalom

    Egy „nagyon gyakorlatias illusztrációja annak, hogy mit értünk a kulturális nemzeten”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (16. rész)

    2019. február 10. /

    A mai Vajdaság területén – akármennyire széttagolták is azt olykor az évszázadok alatt a különböző nagyhatalmak, birodalmak, világuralomra törő bódult elmék az őrült háborúikkal – „soha magyar íróegyesületet nem lehetett létrehozni”, s akárhányszor próbálkoztak is vele, komolyabb, így tehát értékelhető sikert senki sem ért el. Éppen ezért sokan úgy gondolják – és úgy gondolták már a 20. század végén is, amikor megindultak, elkezdődtek az ilyen célzatú kezdeményezések –, hogy „meg se próbáljuk, mert ez még itt sose sikerült”. Mivel a királyi Jugoszlávia hatóságai a baloldali szervezkedésekben való aktív szerepvállalása és részvétele miatt 1929-ben utasították ki az országból Fekete Lajos költőt (erről is bőven lesz szó az alábbiakban…), a Yuhar kronológiájában mai…

    tovább
    Szabó Palócz Attila

    Egy „nagyon gyakorlatias illusztrációja annak, hogy mit értünk a kulturális nemzeten”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (16. rész)
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Ezeket is érdemes megnézni

    Amikor az országhatárok színlelt érdektelenséggel csalják meg érzékeinket

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (2. rész)

    2018. november 1.

    Elolvasatlan könyvek nyomában Danilo Kišsel és Laták Istvánnal

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (5. rész)

    2019. január 3.
  • 1991,  Irodalom,  Színház,  Zene

    Mi ilyennek szerettük Messalinát

    „A szépek, a daliásak, a látványosak – akár bűnösök, akár ártatlanok – belepusztulnak a történelem kavargásába”, ám az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek

    2019. január 27. /

    „János, a patmoszi látnok, a Jelenések Könyvében »A nagy parázná«-nak nevezi Rómát, amelynek szörnyűséges hírei az akkori ismert világ valamennyi táján utálkozást és borzalmat keltettek. Erről, ugyanerről a Rómáról, császári udvarának bűneiről és paráznaságáról írta Tacitus halhatatlan történelmi híradását, és ennek a kornak bűnöző, olykor elmebeteg császárairól jegyezte fel nem sokkal később Suetonius nevezetes pletyka- és anekdotagyűjteményének hol mulatságos, hol hátborzongató történeteit. – Nos, a mai író – aki a klasszikus remekműveknek is, a klasszikus mendemondáknak is lelkes olvasója, Szent János apokalipszisének, Tacitus történelmi műveinek, Suetonius életrajzainak és mellettük a kor divatos filozófiai műveinek újraolvasása után, megpróbált kitalálni egy alakot, aki annak az időszaknak a bűneit és paráznaságait a saját…

    tovább
    Szabó Palócz Attila

    Mi ilyennek szerettük Messalinát

    „A szépek, a daliásak, a látványosak – akár bűnösök, akár ártatlanok – belepusztulnak a történelem kavargásába”, ám az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Ezeket is érdemes megnézni

    Lehetett bátran is félni

    Kispiactól Oromhegyesig, avagy a magyarok háborúellenes önszerveződése Vajdaságban

    2018. május 10.

    (This is not a) Requiem for a pub

    Szubjektív szólamok és barlangmélyi nyugalom a Mojo Club tulajdonosváltásának apropóján

    2018. július 12.

    „Emberi jog nemet mondani”

    A pillanat, amelyben „felforrt a keserűség”, avagy az addig megszokott életünk tulajdonképpen épp azokban a napokban hullott szilánkjaira

    2019. január 20.
  • 1947,  Irodalom

    „Sírós torkán a mult csuklik / Fölmordul a folyó medre / Hamuszürke hajó bődül / Az erdőket megrengetve”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (7. rész)

    2019. január 10. /

    A szerző tervez, a szerkesztő végez – akár ebben a formában is torzíthatnánk a régi, közismert, és már a közhelyszerűségig elcsépelt népi bölcselkedést. Már csak azért is, mert az alább leporolt, reciklált összeállításunkkal is valami ilyesmi történt. Hét évvel ezelőtt a Laták-breviárium sorozatának hetedik részét – akárcsak a korábbi epizódokat is – én ugyanis egységes egészként készítettem és küldtem el az Üveggolyó című, hétfőnként megjelenő melléklet akkori szerkesztőjének, az anyag azonban mégis (vélhetően terjedelmi okok miatt…) két részben, s ráadásul nagyjából egy hónapos különbséggel jelent meg. Talán elnézik nekem olvasóink, ha most mégis az eredeti szerzői elképzelést követve, egy, vagyis egyetlenegy és egységes egészként, összeállításként dolgozom fel az említett anyagot.…

    tovább
    Szabó Palócz Attila

    „Sírós torkán a mult csuklik / Fölmordul a folyó medre / Hamuszürke hajó bődül / Az erdőket megrengetve”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (7. rész)
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • 1929,  Irodalom

    Elolvasatlan könyvek nyomában Danilo Kišsel és Laták Istvánnal

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (5. rész)

    2019. január 3. /

    Mindössze huszonöt esztendő volt a korkülönbség a két író között, s ez a negyed évszázad bizony jelentős mértékben befolyásolta – megkülönböztette – pályájuk, pályafutásuk alakulását, s ha nagy általánosítással akár még pályatársaknak is mondhatjuk őket, ők ketten egészen bizonyosan nem érzékelték ennek semmiféle hatását, jelentőségét, vagy bármiféle vetületét. Közös azonban életpályájukban, hogy mindketten szegény vasutascsaládba születtek, kora gyermekkoruk egy-egy időszakában a korabeli Szabadkán nevelkedtek, s ez a két, a szülői családjukból magukkal hozott élmény meghatározó hatással volt munkásságukra. A részleteket az alábbiakban mindenki elolvashatja… Elöljáróban még csak annyival kellene kiegészítenünk mindezt, hogy Majtényi Mihály, az alább idézetként felvillanó méltatásában az 1929-es január hatodikai diktatúrát említette, mint egy olyan – esetünkben…

    tovább
    Szabó Palócz Attila

    Elolvasatlan könyvek nyomában Danilo Kišsel és Laták Istvánnal

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (5. rész)
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Ezeket is érdemes megnézni

    Amikor az országhatárok színlelt érdektelenséggel csalják meg érzékeinket

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (2. rész)

    2018. november 1.

    Egy „nagyon gyakorlatias illusztrációja annak, hogy mit értünk a kulturális nemzeten”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (16. rész)

    2019. február 10.
  • 1979,  Irodalom,  Zene

    Ősz húrja zsong

    Szubjektív szólamok Domonkos Kupléjáról

    2018. szeptember 23. /

    Tavasz volt, noha én őszi fényekre emlékszem. Na, jó, egyezzünk ki abban, hogy átmenet – konkrét és metaforikus értelemben egyaránt. Magam is valamiféle változáson mentem keresztül, most ez is eszembe jut, meg az a furcsa görcsös érzés a gyomromban, amely mindennapi társam volt akkortájt. Sétáltam haza a Telepre, a Lázár cár sugárúton (ezt a vonulást később meg is írtam valamelyik Maxim-szövegemben), és egy nem sokkal korábban hallott dal ritmusa pulzált a fejemben. „szólt a dal holla holla némán akár a pokolban dicső Magia Polla” Vajdasági magyar irodalom előadáson hallottam, a Tanszéken. Akkor már nem volt divatos azt mondani, hogy jugoszláviai magyar irodalom, de ebbe meg nem mennék jobban bele, megteszik…

    tovább
    Barlog Károly

    Ősz húrja zsong

    Szubjektív szólamok Domonkos Kupléjáról
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Ezeket is érdemes megnézni

    Egy multimediális hangszer vonzásában

    Szubjektív feljegyzések Király Ernő emlékére

    2018. április 12.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kronológia

  • 1737
  • 1854
  • 1868
  • 1897
  • 1899
  • 1910
  • 1916
  • 1917
  • 1919
  • 1920
  • 1928
  • 1929
  • 1930
  • 1932
  • 1934
  • 1936
  • 1938
  • 1939
  • 1940
  • 1942
  • 1944
  • 1945
  • 1947
  • 1956
  • 1957
  • 1958
  • 1959
  • 1962
  • 1966
  • 1968
  • 1969
  • 1972
  • 1974
  • 1976
  • 1977
  • 1979
  • 1982
  • 1983
  • 1984
  • 1985
  • 1986
  • 1987
  • 1988
  • 1989
  • 1990
  • 1991
  • 1992
  • 1993
  • 1994
  • 1995
  • 1996
  • 1997
  • 1998
  • 1999
  • 2000
  • 2001
  • 2003
  • 2004
  • 2005
  • 2006
  • 2008
  • 2009
  • 2010
  • 2011
  • 2012
  • 2013
  • 2014
  • 2016
  • 2017
  • 2018
  • Film
  • Interjú
  • Ínyencség
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Önkontroll
  • Rádió
  • Sport
  • Színház
  • Zene
© YUHAR - Jugoszláviai Magyar Archívum, 2021
Ashe a sablont készítette: WP Royal.