-
A vád
Gion Nándor és Sára Sándor négykezesben írta a forgatókönyvet
Gion Nándor (Szenttamás, 1941 – Szeged, 2002) műveit a szerző halála után a Noran Kiadó által 2007-ben megkezdett és a Noran Libro által 2012-ben félbehagyott ötkötetes életműkiadás tette széles körben hozzáférhetővé. Viszont a sorozat egyáltalán nem tartalmaz drámai műveket, így az érdeklődők továbbra is nehezen tudnak hozzáférni az életműnek ehhez a jelentős, értékes és izgalmas részéhez. Egy teljes életműkiadásra készülve, az író hagyatékában (OSzK Kézirattár, Fond 583) lévő művek közül került elő – a Yuharon októberben megjelent Postarablók című rádiójáték mellett – a most közreadott forgatókönyv, amelyből Sára Sándor rendezésében elkészült a film is. A vád alkotógárdájának tagja volt Jeney Zoltán zeneszerző, Sára Balázs operatőr, Sellő Hajnal vágó, valamint Lázár…
-
A történő világ minden moccanása
Jász Attila, Verebes Ernő, B. Horváth István, Nagy Farkas Dudás Erika, Beszédes István, Danyi Zoltán, Hernyák György és S. Nagy József a rímkíncsillapítás lírai boszorkánykonyhájában, patikáriusi laboratóriumában – Hangoskönyv, 2000. szeptember(?)
„Kontra Ferenc gondolataival kezdtük mai adásunkat. […] Kontra Ferenc, miként a költők legtöbbje, a versírás értelme és lehetőségei felett tépelődött el, és osztotta meg töprengéseit hallgatóinkkal. Miért nem írok verset? – kérdezi önmagától, mi pedig a mai adásban nem arra keressük a választ, hogy más költők miért írnak verset, hanem azt igyekszünk illusztrálni, hogy hogyan írnak, milyen verset írnak. Ebben a bizonyítási kísérletben a jelenleg Németországban alkotó Kontra Ferenc mellett partnerünk lesz Beszédes István Zentáról, Danyi Zoltán Szegedről, S. Nagy József Bajáról, Hernyák György Szabadkáról, B. Horváth István Bajáról, Jász Attila Tatáról, Nagy Farkas Dudás Erika Kishegyesről és Verebes Ernő Zentáról. A mai háromnegyed óra tehát a versbarátoké és a…
-
Tito, Surda és Baltazar rágógumi
Barlog Károllyal és Szabó Palócz Attilával, a Yuhar című Jugoszláviai Magyar Archívum szerkesztőivel beszélgettünk
A nemrég indult Yuhar című Jugoszláviai Magyar Archívum weboldal egy különös időutazásra hív, olyan tripre, amit kár lenne kihagyni. Az oldal két szerkesztőjével, Barlog Károllyal, Szabó Palócz Attilával beszélgettünk a Jugo-nosztalgiáról, elfelejtett kincsekről és Jugoszlávia Kádár Jánosáról, Tito marsallról is. – A március elsején elindult Yuhar című, Jugoszláviai Magyar Archívum elfeledett kulturális kincsek nyomába ered, hogy azokat újból felszínre hozza. Az oldal kitalálásakor milyen szabályokat állítottatok fel a minél sikeresebb munka érdekében? Barlog Károly: Elsősorban technikai jellegű szabályokat állítottunk magunk elé, amelyek az oldal látogatottságáért, elismertségéért szavatolhatnak a jövőben, tehát azért, hogy a honlapunk élő legyen, kialakuljon körülötte valamiféle egészséges pezsgés, beszéljenek róla, az ott olvasható anyagokról stb. Blogot korábban…