• A Yuharról
  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • GY.I.K.
  • Önkontroll
  • Yuhar a Facebookon!
YUHAR

Jugoszláviai Magyar Archívum

  • Kezdőlap
  • Archívum
    • Irodalom
    • Színház
    • Képzőművészet
    • Film
    • Zene
    • Rádió
    • Interjú
    • Sport
    • Ínyencség
  • Kortárs
    • Irodalom
    • Színház
    • Film
    • Zene
    • Interjú
  • Közélet
  • Kritika
  • Videó
  • Podcast
  • Kezdőlap
  • Archívum
    • Irodalom
    • Színház
    • Képzőművészet
    • Film
    • Zene
    • Rádió
    • Interjú
    • Sport
    • Ínyencség
  • Kortárs
    • Irodalom
    • Színház
    • Film
    • Zene
    • Interjú
  • Közélet
  • Kritika
  • Videó
  • Podcast
  • A Yuharról
  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • GY.I.K.
  • Önkontroll
  • Yuhar a Facebookon!

Yuhar a Facebookon

YUHAR - Jugoszláviai Magyar Archívum
  • 1977,  Zene

    Egy himnusz mind fölött…

    A Jugoszlávia nevű tündérmese romjain, avagy: Kacatos lelkek világtalálkozója az utódállamoktól Szibériáig és egyéb furcsa földrészekig

    2018. szeptember 27. /

    Nekem szinte hihetetlennek tűnik, hogy az egykori Jugoszláviának 1977-ig ne lett volna rendes, reguláris, hivatalos himnusza, hiszen zsenge gyermekkorunk óta a Hej, Slavenit hallhattuk minden jelentősebb sportesemény alkalmával, akárhányszor csak a  délszláv állam versenyzői érmet szereztek, vagy éppenséggel nemzetközi focimeccsek előtt… És ezt is énekeltük ünnepnapokon az iskolában, elhangzott a városközpontban a stafétaváráson (még, ha olykor el is áztunk…), no meg persze az ifjúság napján, lent a Népkertben, a nagy „szlett” alkalmával. (Igen, szlett lett belőle, mi csak így hívtuk…) Elvileg azonban ez a szerzemény, a Hej, Slaveni csak 1977-ben lett hivatalosan is az ország himnusza, addig sok mindennel próbálkoztak ugyan az elvtársak, de valahogy semmi más nem igazán akart…

    tovább
    Szabó Palócz Attila

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kronológia

© YUHAR - Jugoszláviai Magyar Archívum, 2026
Ashe a sablont készítette: WP Royal.