• 2004,  Ínyencség,  Irodalom

    FRISSÍTÉS: A pillanat, amikor vigyázó szemünket önkéntelenül is Kanadára vetettük

    Egy tengerentúli magyar olimpikon és tsai.

    „Alexandre Despatie mellett Christopher Kalec lesz Kanada második műugrója az athéni olimpia tízméteres toronyversenyén. A 24 éves montreali magyar származású sportolót már megismerhette a magyar közösség a Montreali Magyarság című televízió műsorban adott februári interjújában. Christopher 1980-ban született Montrealban és már 7 éves kortól kezdett el úszni a Pointe-Claire Aquatic Centerben. 1995-ben részt vett a Pan-American játékokban, 1998-ban a világbajnokságon és 2000-ben pedig az Ausztráliában megrendezett olimpián. Az utóbbi években Christopher összesen 11 nemzeti és 3 nemzetközi díjat nyert 10 méteres toronyugrásáért. Az utóbbi hónapokban hosszú órákat tölt edzéssel, illetve az athéni olimpiára való felkészülésre” – így mutatta be a Kanadai Magyar Hírlap című kiadvány 2004. augusztus 17-i számában a…

    FRISSÍTÉS: A pillanat, amikor vigyázó szemünket önkéntelenül is Kanadára vetettük

    Egy tengerentúli magyar olimpikon és tsai.
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • 1938,  Irodalom

    A pillanat, amikor vigyázó szemünket önkéntelenül is Kanadára vetettük

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (8. rész)

    A szerző tervez, a szerkesztő végez – másodszor is! Vagyis a Laták-breviárium sorozatának nyolcadik részével, még ha valamivel rövidebb, tehát elviselhetőbb idősíkban is, de lényegében megismétlődött az előző epizód kényszerű hányattatása. A szerző ugyanis tervezett: ahogy a korábbi cikkeket, úgy ezt is egységes anyagként képzeltem el, viszont mégis két részre tagolva jelent meg – ezúttal (a megelőző egy hónapos késleltetés után…) már csak egyhetes eltéréssel. De jól van, nem is ez a fontos most… Sokkal fontosabb, hogy gondoljunk csak bele, valamikor a múlt század elején, a húszas-harmincas években mennyi ideig utazhattak a mindenféle küldemények, levelek, könyvek a postán a kontinensek között, az óceánon át. Meddig tartott egy csomag útja Szabadkáról…

    A pillanat, amikor vigyázó szemünket önkéntelenül is Kanadára vetettük

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (8. rész)
    bejegyzéshez
    a hozzászólások lehetősége kikapcsolva