• A Yuharról
  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • GY.I.K.
  • Önkontroll
  • Yuhar a Facebookon!
YUHAR

Jugoszláviai Magyar Archívum

  • 🏠︎
  • Irodalom
  • Színház
  • Képzőművészet
  • Film
  • Zene
  • Rádió
  • Interjú
  • Sport
  • Ínyencség
  • 🏠︎
  • Irodalom
  • Színház
  • Képzőművészet
  • Film
  • Zene
  • Rádió
  • Interjú
  • Sport
  • Ínyencség
  • A Yuharról
  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • GY.I.K.
  • Önkontroll
  • Yuhar a Facebookon!

Minden a Yuhar.hu-ról

  • Rólunk
  • Kapcsolat
  • GY.I.K.
  • Impresszum
  • A Yuharról
  • Prológ
  • 1. könyv – A Felvidéken – Szlovákia
  • 1. könyv – A Felvidéken – Csehország
  • 1. könyv – A Felvidéken – Lengyelország
  • 2. könyv – A déli végeken – Vajdaság
  • 2. könyv – A déli végeken – Szerbia
  • 2. könyv – A déli végeken – Koszovó
  • 2. könyv – A déli végeken – Macedónia
  • 2. könyv – A déli végeken – Montenegró
  • 2. könyv – A déli végeken – Bosznia-Hercegovina
  • 2. könyv – A déli végeken – Horvátország
  • 2. könyv – A déli végeken – Szlovénia
  • Szabó Palócz Attila: Utazások apósommal
  • Kezdőoldal
YUHAR - Jugoszláviai Magyar Archívum
  • 1936,  Irodalom

    Egy „magyarrábódult tótparaszt” nyomában

    „Ő rajongott a földért, én is szerelmes vagyok a rögbe”, avagy a „Bábel, ahol én születtem öszvérnek” – A régi Híd sajátságos, mondhatni igencsak személyes ébresztgetése – Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (14. rész)

    2019. február 3. /

    Nem volt elégedett a Híd című folyóirat első évfolyamainak anyagából készült, évtizedekkel később, szerb fordításban megjelent válogatással Laták István író, költő, ezért feljegyzéseiben hosszasan elemezte, hogy mi mindent mulasztottak el felmutatni a korabeli szerkesztők, milyen színekről nem kaphat semmiféle benyomást a délszláv olvasóközönség: „…a most megjelent gyűjteményben csak vajdasági magyar irodalmi alkotásokból adtunk válogatást. De nem hoztunk semmit a jugoszláviai, az akkor kortársi és klasszikus magyarországi, valamint külföldi emigráns magyar irodalomból; sem a világirodalomból közölt írásművekből. Pedig csak azok összevetése, együttismertetése mutathatna rá, hogy milyen irodalompolitikát követtünk, csak a teljes irodalmi anyag ismeretében mutathatnánk meg a HÍD gazdag szempontú irodalmi válogatását és tanítását” – fogalmazott akkor. Ma már nyugodtan hozzátehetjük,…

    tovább
    Szabó Palócz Attila
  • 1917,  Irodalom

    „Nem akarok többé katonát látni!”

    Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (11. rész)

    2019. január 24. /

    Augusztus volt, 1919-ben, amikor százharminchárom véres és kegyetlen nap után Magyarországon elbukott a Tanácsköztársaság. Ekkor kezdődött el az a nagyjából egy évtizedre tehető időszak, amelyben a legtöbben, a legnagyobb számban tartózkodtak Vajdaságban olyan magyar – az anyaország fogalmával ekkor még barátkozni, ismerkedni kellett, annak valós, reális keretei csak jóval később alakultak ki és fogalmazódtak meg – értelmiségiek, akiknek menekülniük kellett a statárium elől. Mint mondták: „Ha nem harcoltuk ki a bolsevizmust Magyarországon, kiharcoljuk az SZHSZ Királyságban!” Ebben az időszakban Mannheim-féle szabóműhely volt a korabeli szuboticán az alkotó magyar művészemberek egyik kedvelt találkozóhelye. Itt tűntek fel olyan alakok is, akikről a későbbiekben, már jóval a második világháború után, Laták István író, költő,…

    tovább
    Szabó Palócz Attila

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kronológia

© YUHAR - Jugoszláviai Magyar Archívum, 2026
Ashe a sablont készítette: WP Royal.