Párbeszédben Sziverivel

Igaz, talán ezernyi Sziveri-kép is él a ma emberében. Verseit olvasva – és akárhányszor újraolvasva – mindig valami más ragad meg bennünket, mindig valami újabb és újabb rejtett fortélyaira figyelünk fel. Hiába olvastuk tehát már akár vagy százszor is a sorait, mindig tudnak valami újszerűt mondani nekünk, mindig tudnak valami újjal gazdagítani bennünket, mindig képesek valami teljességgel váratlannal meglepni minket az ismert rímpárok, az ismert költemények, „mit tegyen az ember / ha baja van a renddel / s baja mint a tenger / mit tegyek barátom Grendel”. Sőt, különösen igaz ez akkor, ha rászánjuk magunkat, hogy elmondjuk, hangosan felolvassuk a költeményeket. Sebtében meggyűlik a bajunk a renddel… Ilyen esetekben ugyanis…