„Közvetlenül a háború után kerültem a zenei intézmények élére, amikor úgyszólván a semmiből kezdtük kiépíteni a zenei életet. Káderhiány, a hangszerek hiánya, szóval ezen a vonalon is nagy küzdelem folyt. Szerencsém volt, hogy mindig voltak mellettem lelkes munkatársak, akik ebben a segítségemre voltak. Két évtizeddel ezelőtt Szabadkán élénk volt a zenei élet. Szabadkának akkor volt egy nagy, hatvan tagot számláló filharmonikus zenekara, amelynek állandó dirigense Arsić Milan volt, és amelynek koncertjein zsúfolásig megtelt a nagy színháterem” – így emlékezett vissza a második világháború utáni időszakra, az újrakezdés napjaira és hónapjaira Milkó Cora, a neves zongoraművésznő, aki több évtizeden át vezette Szabadkán az akkori és a mindenkori Jugoszlávia legrégebbi zeneiskoláját, és egyúttal az 1908-ban alakult Szabadkai Filharmonikusok elnöke is volt. Munkájáról 1972-ben mesélt – az alább hallható felvételen – Kakas Józsefnek, a Szabadkai Rádió munkatársának. A művésznő neve a szerbes fonetikus átírás miatt több forrásban előfordul Milko Kora változatban is.

„Élek: vezetem
soha, sehova be nem
nyújtható számlám.”

(Fodor Ákos: Jelentés a revizornak)

Milkó Pataky Cora 1909. december 9-én született Zágrábban. Zenei képesítést Belgrádban, a Mokranjac Zeneiskolában szerzett, majd a magyar fővárosban, a budapesti Zeneakadémián tanult tovább. Szabadkán magán zeneiskolát vezetett 1929 és 1941 között, majd 1942-ben visszatért Budapestre, ahol továbbképzésen vett részt Weiner Leó (1885–1960) zeneszerzőnél, akiről úgy tartja az utókor, hogy a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője volt, s akinek nevét ma utca viseli Budapest VI. kerületében, az egyik épület falán pedig, ahol korábban lakott, a Teréz körút 32. számú ház falán emléktáblát kapott.
Milkó Cora 1945-től 1966-ig volt a Szabadkai Zeneiskola tanára és igazgatója. Előadóművészként 1929-től jelentős sikereket ért el Budapesten, Szabadkán, Belgrádban, Szarajevóban, Zágrábban, Ljubljanában, Eszéken és az akkori Jugoszlávia sok más városában is. Felvételeket készített a zágrábi, az újvidéki és az eszéki rádióban. Gyakran lépett fel duettben Bordás Lajossal. Milkó Cora karrierjének legnagyobb részét a Szabadkai Zeneiskolában töltötte, ahonnan hosszú igazgatósága után, 1966-ban ment nyugdíjba.

Az 1972-ben készült felvételen Milkó Cora így mesélt: „Mindig szívesen vezényelték a szabadkai filharmonikus zenekart, amely akkor a ranglistán a harmadik helyen állt az országban, mindjárt a belgrádi és a zágrábi után. Mint művész, küzdöttem, hogy itt, Szabadkán, ebben a vidéki városban is meg tudjak őrizni művészetemben egy olyan nívót, amely lehetővé tette, hogy hangversenyezhetem országunk legnagyobb zenei központjaiban is. Mint pedagógus, küzdöttem, hogy a vezetésemre bízott zenei intézmények, a Zeneiskola, a Filharmónia, országos viszonylatban is megfelelő színvonalon működjenek.”
Szabadka nem véletlenül büszke arra – hiszen teljes joggal teheti –, hogy a városban működik ma is az ország legrégebbi zeneiskolája, amely ezt a rangos státust nemcsak a mai Szerbiában, de az egykori Jugoszláviában is viselte, ugyanis 1868-ban alapították. Az oktatás akkoriban három területre koncentrált: az énekre, a hegedűre és a csellóra. Mindhárom szak önálló vezető tanárral működött, és a tanítás négy évig tartott –  az első kettő jelentette az alsó fokot, a második kettő pedig felsőfokú tanfolyamnak minősült. Beiratkozni kilencéves kortól lehetett… 1875-ben már hetvenegy tanuló iratkozott be az iskolába.

Bővebben az intézmény történetéről a Zeneiskola honlapján olvashatnak az érdeklődők:

Az iskola története

A Szabadkai Zeneiskolát 1868-ban alapították. Megalapítását követően csak három területen folyt az oktatás: ének-, hegedű- és cselló szakon. Minden szaknak megvolt a saját vezető tanára. A tanítás négy évig tartott, ebből az első kettő képezte az alsófokú, a második kettő a felsőfokú tanfolyamot.

Szerbiában ma a szabadkai az egyetlen kétnyelvű zeneiskola, ahol párhuzamosan magyar és szerb nyelvű oktatás folyik. Milkó Cora után hosszabb-rövidebb ideig vezette az iskolát Josip Peić (1968-1975), Sándor Géza (1975-1979), Balázs Piri István (1979-2002), Katarina Skenderović (2002-2004), Antal István (2004-2012) és Barlai Edit (2012-2017). Az iskola igazgatója 2017 óta  Dragana Nikolić.

Hozzászólások

hozzászólás