-
2. könyv – A déli végeken – Horvátország
Utazások apósommal
Horvátország, ábrázolás egy turistabolondító egérpadról Hvar Hvar Hvar Hvar Hvar A hvari vármúzeum belépőjegye Nagykemlék – SpeedyGonsales felvételén: „Ebben a kis bekezdésben August Šenoa Hétszilvafások (Šljivari) című közismert, horvát tankönyvekben is szereplő epikus költeményét foglalom össze, amely a faluban élő legendát dolgozza fel. Több forrás is ilyen címmel említi, de a vers magyar fordításának nem akadtam a nyomára. IV. Béla magyar király nagykemléki tartózkodásáról és a hétszilvafás nemesekről szól. A történet szerint 1241 őszén a tatárok a vár védőit és a várban tartózkodó királyt kiéheztetéssel akarták megadásra kényszeríteni. Az élelem egy idő után valóban elfogyott, és a király is éhezett már. Ekkor a környékbeli parasztok az éj leple alatt titokban…
-
A történő világ minden moccanása
Jász Attila, Verebes Ernő, B. Horváth István, Nagy Farkas Dudás Erika, Beszédes István, Danyi Zoltán, Hernyák György és S. Nagy József a rímkíncsillapítás lírai boszorkánykonyhájában, patikáriusi laboratóriumában – Hangoskönyv, 2000. szeptember(?)
„Kontra Ferenc gondolataival kezdtük mai adásunkat. […] Kontra Ferenc, miként a költők legtöbbje, a versírás értelme és lehetőségei felett tépelődött el, és osztotta meg töprengéseit hallgatóinkkal. Miért nem írok verset? – kérdezi önmagától, mi pedig a mai adásban nem arra keressük a választ, hogy más költők miért írnak verset, hanem azt igyekszünk illusztrálni, hogy hogyan írnak, milyen verset írnak. Ebben a bizonyítási kísérletben a jelenleg Németországban alkotó Kontra Ferenc mellett partnerünk lesz Beszédes István Zentáról, Danyi Zoltán Szegedről, S. Nagy József Bajáról, Hernyák György Szabadkáról, B. Horváth István Bajáról, Jász Attila Tatáról, Nagy Farkas Dudás Erika Kishegyesről és Verebes Ernő Zentáról. A mai háromnegyed óra tehát a versbarátoké és a…
-
Impresszionista kritika
Verebes Ernő, Kontra Ferenc, Samu János Vilmos és Nagy Farkas Dudás Erika a Hangoskönyvben – 2000. június(?)
„Tágas, szellős csarnok legyen a történet, lehessen benne ellakni, nézelődni, ide-oda járni. Lengyel Péter mottóvá emelt gondolatával indítjuk a Hangoskönyv újabb adását” – mondta el Fekete J. József irodalomtörténész, kritikus, író és újságíró, szerkesztő, a Zombori Rádió hangos irodalmi folyóiratának abban az adásában, amely a fennmaradt archívumban található datálás szerint – elvileg – 2000 júniusában hangzott, vagy legalábbis hangozhatott el. A fennmaradt Hangoskönyv-adások időbeni elhelyezésének problémájáról írtunk már a Yuharon, a felesleges önismétlés szükségességét tehát ezúttal is inkább az egyszerűbbnek tűnő linkeléssel igyekszünk kiváltani: Hangoskönyv az idő forgatagában „Sem a szerzők, sem az előadók nem kaptak tiszteletdíjat, a CD-ket, amelyeken a műsorokat továbbítottam a rádióállomásoknak, magam vásároltam és a magam…
-
Többet kellene írni a traktorokról…
Ágh István: „A falusi temetők körülbelül három nemzedék múltán megszűnnek, úgy működik ez, mint a vetésforgó”
Kérdeztem Karcsit, lenne-e kifogása egy Ágh István-interjú ellen. Egyből rávágta, hogy nem, természetesen jöhet, de azért visszakérdezett: Van bármi köze annak Vajdasághoz? Mondtam, hogy nincs, hacsak az nem, hogy én készítettem néhány évvel ezelőtt, és most előkotortam a hangfelvételt a laptopom mélyéről… Ennek a kis beszélgetésnek pedig az adta az apropóját, hogy megláttam a minap a Magyar Távirati Iroda hírfolyamában egy tudósítást, amely arról számolt be, hogy Ágh Istvánt köszöntötték nyolcvanadik születésnapja alkalmából Budapesten. Március 23-án történt mindez… Ágh István Kossuth-díjas magyar írót, költőt és műfordítót, a Nemzet Művészét köszöntötték pályatársai és tisztelői nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), pénteken este Budapesten – jelentette a Magyar Távirati Iroda. Mezey…
