-
A csókai csata „történetnek olyan kicsike, amilyen kicsike falunak Csóka”
Filmforgatás a NATO-bombázások árnyékában
„Kilencven éve járt először Móra Csókán” – írta Cs. Simon István költő, újságíró 1997-ben, majd így folytatta: „Móra Ferenc több írásának Csóka képezi a környezeti és emberi hátterét. A Négy apának egy leánya című regényének papját a csókai plébánosról, Farkas Szilárdról mintázta, de a Kisforró Zsuzsánna című költeményének is ő, a Móra által jóságosnak nevezett pap a hőse, (merthogy) »róla lehetne megfaragni az emberi jóság szobrát«. Móra elég jól ismerte Csókát és a csókaiakat. Az ásatásoknál »ügyködő« Krspogačin Vlado bácsival még a Trianon után is levelezett. Ám Vládó bá’ halála után a »hálás utókor« elégette a leveleket, az öreg által szorgalmasan gyűjtött leletek nagy részét pedig beledobálták a szomszédságukban épülő…
-
FRISSÍTÉS: Legyenek átkozottak (fúziós opera)
„Két marokkal ragaszkodtunk a magyarságunkhoz”
Az István a király tévépremierjét váltásra nézte a család (vetésforgó), ugyanis a királyi tévét csak úgy lehetett nézni a bánáti róna közepén, hogy valaki az antenna csatlakozásánál marokra fogta a kábelt. Két marokkal ragaszkodtunk a magyarságunkhoz, lehetne ezt így is, nagyon romantikusan megközelíteni, de ez kimerült a Vuk, Ludas Matyi, István a király és a Zenebutik nézésében, idősebbeknek még a Dallas. Egyébként teljesen jó volt ott, ahol voltunk, farmernadrág, nyugati filmek a mozikban stb. Az apróbb kellemetlenségek, mint például az antennakábel kétkezi munkát igénylő támogatása, vállalhatók voltak. Hinném, hogy ez mind a sziksó miatt van, lévén arrafelé fehér foltos szikesek végtelenje, de ezt egy szakértő kolléga pontosabban (szakértelmileg szakszerűen) meg…