-
„…szótlanok megnyíló szája voltam”
Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (1. rész)
Fussunk meg most becsülettel néhány nagyobb (tisztelet)kört, fenenagy nekiveselkedésünkben pedig gyűrjük fel az ingujjat, ha másért nem is – hogy ne vesszek el itt most hirtelen a fokozatosan, sorról sorra egyre inkább és egyre biztosabban magyarázkodássá silányuló indoklásban –, hát alapszinten legalább azért, hogy megrajzoljuk ennek, a Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz című ciklusunknak a hátterét, keletkezéstörténetét, de megvilágítsuk a mögöttesét, vagyis a mögötte megbúvó tartalmakat is… A kerettörténetét. Ez a história, habár a lényegi cselekménye – a Laták-hagyaték feltárása – három évvel később játszódott, voltaképpen mégis valamikor 2009-ben kezdődött, volt ugyanis akkoriban egy, a Magyar Szó hétvégi számaiban kilenc éven át hétről hétre rendszeresen megjelenő tárcasorozatom Visszapörgetés címmel, amelyben épp…
-
Egy műsorvezető emlékei
Rádió Szubotica
Szeretem a rádiót. Gyermek- és ifjúkorom meghatározó élménye volt. Amikor családunk 1957-ben Oroszlámosról Szabadkára költözött, nagyapám rögtön vásárolt egy fadobozos, kilencfogú, varázsszemű Orion készüléket. Sokat hallgattuk együtt, főleg a híreket, a Kossuth Rádió kabaréit és a Szabó családot. Hétvégenként a szomszédok is átjöttek rádiózni és egy demizson homoki kadarka mellett politizáltak, káromkodtak és röhögtek. A pocsolyás Mlakában laktunk, a Csehország utcában, nyárutón hosszú esőzések árasztották el. Minálunk csak a konyha tocsogott, kipakolták a bútorokat, Tata az Oriont átmentette a nagyszobába. 1965-ben már a belváros peremén, a Miloš Obilić utcában vagyunk, egy hosszú, gangos parasztházban. Korán fekszünk, tíz körül, nagyszüleim a fatáblás duplaágyba, fejük felett vásári olajnyomat függ, Jézus intőn emeli…
Ezeket is érdemes megnézni
A benzinárak az égbe mennek
Azt, hogy válság van, hogy minden szinten repedeznek a szövetségi állam eresztékei, mi, gyerekfejjel, akkoriban elsősorban a hiányjelenségekből észlelhettük, érzékelhettük
Vesna Krmpotić, Varga Tibor, Allen Ginsberg
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. április 19. (archív felvétel)
Lenni halott és fehér
Pashu, avagy egy macedón-szerb malevicsista portréja
-
„A polgárok érdeklődése általában Jajce felé irányult”
A Szabadkai Rádió első bejelentkezése, 1968. november 29.
Fél évszázaddal ezelőtt, a korabeli Jugoszlávia legnagyobb becsben tartott állami ünnepén, november 29-én, vagyis a köztársaság napján kezdte meg adásainak sugárzását 1968-ban a Szabadkai Rádió. A nyitónapon a közösség még nem hallhatott teljes értékű adást – ezt inkább amolyan kísérleti műsornak mondhatjuk (akárcsak az egy nappal korábban, amolyan próbaképp „felkapcsolt” adást is…) –, viszont felvételről sugározta a rádió az előző napi alkalmi ünnepségen elhangzott beszédeket, így többek közt Vitomir Ružić igazgató és Bagi Károly városelnök felszólalását, valamint, mint a mellékelt műsorismertetésben hallhatjuk is, élőben közvetítette Josip Broz Tito elnök Jajcéban elhangzott ünnepi beszédét is. A két bemondó ezen a napon Sztantics Erzsébet és Balázs Piri Zoltán volt. A Szabadkai Rádió…
