-
2. könyv – A déli végeken – Vajdaság
Utazások apósommal
Szabadka A szabadkai Népszínház épületének bontása közben… (Szilágyi Nándor felvétele) A szabadkai Népszínház épületének bontása közben… (Szilágyi Nándor felvétele) A szabadkai Népszínház épületének bontása közben… (Szilágyi Nándor felvétele) A szabadkai Népszínház épületének bontása közben… (Szilágyi Nándor felvétele) A szabadkai Népszínház épületének bontása közben… (Szilágyi Nándor felvétele) Szabadka Szabadka Palicsfürdő Horgos Horgos Horgos Adorján – Anyai dédszüleim két nappal a trianoni békediktátum aláírása után Anyai dédapám, Sarnyai Mihály 1915. július 15-én vonult be Adorjánról a mai Romániához tartozó Gyulafehérvárra, s úgy volt magyar katona, hogy szolgálata idején nem is járt a mai Magyarország területén Törökkanizsa Zenta Zenta Csernik Árpád és Vágó Kriszta a Magyar pietà című előadás egyik jelenetében Kákonyi Tibor…
-
„Ekkora híre is régen volt határainkon túli magyar színház előadásának…”
A cianotípiát jellegzetes ciános kék színe miatt magyarul nevezik még kéknyomatnak is, avagy James Tiberius Kirk vajdasági utazása
Habár alapvetően a Családi Kör című hetilap Buksi-sorozatától, vagyis a Sajtótörténeti feljegyzések című ciklusától indultunk el itt, a Yuharon, néhány korábbi összeállításunkban, amikor a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek legendás vajdasági magyar gyermeklapjának „életútját” jártuk végig, de aztán időben és térben elkanyarodtunk, és visszafordultunk egy másik hasonló – időközben rovattá nemesedett – szériához, a Képhistóriákhoz. Jó okunk volt persze erre is, ami az előző ilyen tárgyú anyagunkból ki is derült… S most már ezen a mellékúton járunk! Az alábbi összeállításban éppen ezért sok mindenről szó lesz, de a legtöbbször talán mégis 1985 jelenik meg a feldolgozott cikkekben, hiszen akkor mutatta be a szabadkai Népszínház társulata a sokat vitatott, a maga nemében…
-
Postarablók
Gion Nándor regényének mindeddig kiadatlan dramatizációja
Gion Nándor (Szenttamás, 1941 – Szeged, 2002) vajdasági magyar író műveit a szerző halála után a Noran Kiadó által 2007-ben megkezdett és a Noran Libro által 2012-ben félbehagyott ötkötetes életműkiadás az érdeklődés, a magyarországi és a regionális recepció homlokterébe emelte. Az életmű legjelentősebb része – a könyvtári állományok salátává olvasott kötetei után – e kiadás által vált hozzáférhetővé az olvasók szélesebb rétegeinek. A hozzáférhetőség újraolvasást vont magával: újra- és máshogy olvasást motiváló monográfiák és tanulmánykötetek jelentek meg – mások mellett e sorok írójának tollából is.[1] Összeállt a Gion-műveket és recepciójukat felölelő bibliográfia – Horváth Futó Hargita monográfiájában: Lokális kontextus, elbeszélői szerepkörök és a szövegek átjárhatósága Gion Nándor opusában (Újvidék, Bölcsészettudományi…
