Március elsején egy új honlap tűnt fel az interneten: két, Budapesten élő vajdasági magyar író, a csókai Barlog Károly és a zentai Szabó Palócz Attila alapította a Yuhar.hu című oldalt, amely egyfajta sajátos lenyomata szeretne lenni az elmúlt évtizedek jugoszláviai magyar történetének, történelmének. Mint már bemutatkozó szövegükben is írják, származásuk ellenére nemcsak Vajdaság érdekli őket, hanem gyűjtő és rendszerező munkájuk, figyelmük kiterjed a Drávaszögre, a horvátországi magyarságra is.

– Miért Jugoszlávia, mit jelent számotokra ez a fogalom?
Barlog Károly: A Yuhar tulajdonképpen egy rövidítés, aminek a feloldása Jugoszláviai Magyar Archívum. De nem azért választottuk ezt az elnevezést, mintha bárminemű „jugónosztalgia” volna bennünk. Az azonban vitathatatlan, hogy a volt Jugoszlávia felbomlása, az államalakulatok folyamatos változása, a határok meghúzása nem jelenti egyúttal azt is, hogy a korábbi társadalmi és a kulturális hatások-ellenhatások gyökeresen megváltoztak volna. Számos kulturális, politikai és társadalmi jelenség csak úgy érthető meg, ha ismerjük az előzményeket – vagy attól válik majd megmagyarázhatóvá, ha megismerjük a múltnak ezt a szeletét.
Szabó Palócz Attila: Abban, hogy a Jugoszlávia meghatározást használjuk, én elsősorban régiós szemléletet látok, és nem magát az egykori országot értem alatta, hanem a jugoszláv térséget. Hiszen a gyűjtő és rendszerező munkánk nemcsak Vajdaságra, de nem is csak a Drávaszögre, hanem az összes utódállamra kiterjed. Hiszen ezek a területek nemcsak a volt Jugoszláviában képezték egy államalakulat részét, de sok esetben már korábban is. Volt tehát az őseinknek, a déd- és nagyszüleinknek egy közös sorsuk, minket pedig elsősorban ez érdekel.

– Mit értetek azon, hogy a figyelmetek a Drávaszögre is kiterjed?
SzPA: Habár még nem publikáltunk mindent, a gyűjteményünkben máris vannak olyan darabok, amelyek egyértelműen ehhez a térséghez kötődnek. Talán elég lesz, ha példaként két fontos irodalmárunkat említem, Bosnyák Istvánt és Kontra Ferencet. Az elmúlt évtizedekben mindkettőjükkel több interjút is készítettem különböző lapoknak, amelyek közül néhány felvétel megmaradt a régi kazettákon. Idővel ezek is megjelennek majd a Yuharon. De mivel volt egy közös sorsunk – amely sok tekintetben máig is összeköt bennünket –, nem hiszem, hogy túl nagy különbségek lennének közöttünk, azon felül, hogy másik ország neve szerepel az útlevelünkön, vagy más címer van az autónk rendszámtábláján.
BK: Ami meghatározta a horvát-baranyai magyarság sorsát és történetét, az a legtöbb esetben hatással volt a vajdaságiakra vagy a muravidékiekre is, és ha a közös történetünket szeretnénk felidézni, akkor ezek dokumentumai nagyon szépen kiegészíthetik egymást, hiszen így kaphatunk majd egy lehetőleg minél teljesebb képet arról, hogyan éltek itt az emberek. Arra biztatunk hát mindenkit, hogy ha vannak régi, akár családi, akár különféle rendezvényeken készült régi felvételei, rádióműsorok, videók, beszélgetések, akkor keressen meg bennünket az info@yuhar.hu címen. Mi abban segíthetünk, hogy ezeket az anyagokat megőrizzük, megmentsük az enyészettől. Ha ennyit megteszünk, önmagában már az is nagy eredmény lesz. S ha mindebből összeáll majd egy gazdag internetes adatbázis, azt mindnyájunk hasznára kutathatják majd mindazok, akik régiónk magyarságának története iránt érdeklődnek. Várjuk a jelentkezésüket!

Tatai Igor
(Új Magyar Képes Újság online, 2018, február 9.)

Volt egy közös sorsunk – Képes Újság

Március elsején egy új honlap tűnt fel az interneten: két, Budapesten élő vajdasági magyar író, a csókai Barlog Károly és a zentai Szabó Palócz Attila alapította a Yuhar.hu című oldalt, amely egyfajta sajátos lenyomata szeretne lenni az elmúlt évtizedek jugoszláviai magyar történetének, történelmének. Mint már bemutatkozó szövegükben is írják, származásuk ellenére nemcsak Vajdaság érdekli őket, …

Hozzászólások

hozzászólás