-
„…szótlanok megnyíló szája voltam”
Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (1. rész)
Fussunk meg most becsülettel néhány nagyobb (tisztelet)kört, fenenagy nekiveselkedésünkben pedig gyűrjük fel az ingujjat, ha másért nem is – hogy ne vesszek el itt most hirtelen a fokozatosan, sorról sorra egyre inkább és egyre biztosabban magyarázkodássá silányuló indoklásban –, hát alapszinten legalább azért, hogy megrajzoljuk ennek, a Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz című ciklusunknak a hátterét, keletkezéstörténetét, de megvilágítsuk a mögöttesét, vagyis a mögötte megbúvó tartalmakat is… A kerettörténetét. Ez a história, habár a lényegi cselekménye – a Laták-hagyaték feltárása – három évvel később játszódott, voltaképpen mégis valamikor 2009-ben kezdődött, volt ugyanis akkoriban egy, a Magyar Szó hétvégi számaiban kilenc éven át hétről hétre rendszeresen megjelenő tárcasorozatom Visszapörgetés címmel, amelyben épp…
-
Szeles Mónikával a sok viszály és balszerencse után
Édesapjáról utcát neveztek el Újvidéken, és a Balzac utca 26-os szám alatt, ahol először ütögette a falnak a teniszlabdát, egy falfestmény látható
Egy szerbiai hírportál újságírónője mondta, hogy már hét éve szeretnének Szeles Mónikával interjút készíteni, de hiába. Az 1973-ban született, kilencszeres Grand Slam-győztes Szelesnek szerződése és ezáltal kötelezettségei vannak, azzal a céggel, amelyik a könyvét kiadja. Így nem adhat bárhol és bármikor interjút, sőt, ha valaki szeretne vele komolyabban beszélgetni, az öt kérdést előre, angol nyelven el kell küldeni az IMG-nek, s csak az ő jóváhagyásuk után van lehetőség erre. Kivétel persze akad, méghozzá az, ha Szeles jelzi, hogy ő szeretne interjút adni. Négy éve, 2013 februárjában úgy tűnt, hogy Szeles Mónika elérhető közelségbe kerül a Magyar Szó számára, hiszen a veszprémi teniszgálára volt hivatalos. Amikor kiderült, hogy Szeles Veszprémben lesz,…
-
Egy merénylet évfordulóján
Szeles Károly, a Magyar Szó és a Dnevnik napilap karikaturistája mert nagyot álmodni, s elhatározta, ő bizony világelső teniszezőt nevel Mónika lányából
Szeles Károly álma 1991. március 11-én teljesült, amikor lánya, Szeles Mónika letaszította a világranglista első helyéről a német Steffi Grafot, és tizenhét évesen és négy hónaposan elfoglalta az első helyet a ranglistán. A teniszvilág számított erre, hiszen 1990-ben Szeles Mónika már az év második Grand Slam-tornáján, a párizsi Roland Garroson nem talált legyőzőre; majd pedig 1991. szeptember 9-én harmadszor is az élre állt, s ezt a pozíciót a következő évben is megőrizte. A sportkedvelők közül ki nem emlékezne arra a Mónikára, aki két kézzel ütötte a tenyerest és a fonákot is, akinek remek lábmunkája volt, s akinek a bombaerős és pontos ütéseitől még a férfiak is tartottak (André Agassi: „Az…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy falu békét akar
-
Az újra felfedezett Szeles Mónika
Egy tizenéves kislány nagyszerű sikere Ausztrália Nyílt Teniszbajnokságán
Szeles Mónika még csak tizenhat éves volt, amikor 1990-ben először megnyerte a Roland Garrost, vagyis a párizsi salakpályás Grand Slam-teniszbajnokságot. Nemcsak a világ figyelte döbbenten (és lenyűgözve…) akkor már évek óta a kislány, a csodagyerek pályafutásának kezdetét, első, s részben talán még esetlen lépéseit, de Vajdaságban és az egykori Jugoszlávia gyakorlatilag összes kis zugában is hamar ünnepelni kezdték őt. Monika Seleš. Bár nevének kiejtésével tulajdonképpen még manapság is megkínlódnak a nyugati bemondók, szpíkerek, sportriporterek is: sok mindent halhatunk ilyenkor, de talán a Szelesz változat a legelterjedtebb. Aztán, amikor Szeles Mónika 1991. január 26-án megnyerte Ausztrália Nyílt Teniszbajnokságát, azt a mérkőzést már élőben közvetítette az egykori JRT, vagyis az országos Jugoszláv…
Ezeket is érdemes megnézni
(This is not a) Requiem for a pub
Szubjektív szólamok és barlangmélyi nyugalom a Mojo Club tulajdonosváltásának apropóján
Mi ilyennek szerettük Messalinát
„A szépek, a daliásak, a látványosak – akár bűnösök, akár ártatlanok – belepusztulnak a történelem kavargásába”, ám az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek
„Emberi jog nemet mondani”
A pillanat, amelyben „felforrt a keserűség”, avagy az addig megszokott életünk tulajdonképpen épp azokban a napokban hullott szilánkjaira
