1991,  Sport

Az újra felfedezett Szeles Mónika

Egy tizenéves kislány nagyszerű sikere Ausztrália Nyílt Teniszbajnokságán

Szeles Mónika még csak tizenhat éves volt, amikor 1990-ben először megnyerte a Roland Garrost, vagyis a párizsi salakpályás Grand Slam-teniszbajnokságot. Nemcsak a világ figyelte döbbenten (és lenyűgözve…) akkor már évek óta a kislány, a csodagyerek pályafutásának kezdetét, első, s részben talán még esetlen lépéseit, de Vajdaságban és az egykori Jugoszlávia gyakorlatilag összes kis zugában is hamar ünnepelni kezdték őt. Monika Seleš. Bár nevének kiejtésével tulajdonképpen még manapság is megkínlódnak a nyugati bemondók, szpíkerek, sportriporterek is: sok mindent halhatunk ilyenkor, de talán a Szelesz változat a legelterjedtebb. Aztán, amikor Szeles Mónika 1991. január 26-án megnyerte Ausztrália Nyílt Teniszbajnokságát, azt a mérkőzést már élőben közvetítette az egykori JRT, vagyis az országos Jugoszláv Rádió–Televízió.

Habár pontosan egyelőre magam sem tudnám felmérni, mégis úgy tűnhet, hogy mi, vajdasági magyarok azokban az években, ott 1991. január 26-a táján, igazából fel sem fogtuk, mennyit jelentett, vagy legalábbis jelenthetett volna számunkra, mint közösség számára Szeles Mónika akkori nagyszerű sikere. Ezt jelzi már az is, hogy a tévékommentátor azzal zárta a közvetítést, hogy:

„Ovim je Monika Seleš postala i najuspešnija igračica Jugoslavije svih vremena.”

Vagyis: Ezzel a győzelemmel Szeles Mónika lett minden idők legsikeresebb jugoszláv versenyzője lett.
Korábban ugyanis még soha nem nyert jugoszláv illetőségű versenyző Ausztrália Nyílt Teniszbajnokságán. No igen… Mire rájöhettünk volna, mi, vajdasági magyarok, mint közösség, hogy milyen értékesek számunkra ezek a szavak, lassan már Jugoszlávia sem igazán létezett, legfeljebb csak romjaiban, jöttek az iszonyatos délszláv örökösödési háborúk, azokkal együtt pedig minden jobb reményünket is patakokban mosta el a vér. S addigra már Szeles Mónika sem jugoszláv színekben versenyzett.

Az itt látható felvételt a JRT élő közvetítéséből rögzítettem VHS-re, a cseh Jana Novotná ellen megnyert döntő végén a díjátadás és a köszöntők, az alkalmai beszédek, a köszönő szavak hallhatók rajta. A serleg bizony túl nagynak bizonyult, Szeles Mónika a súlya miatt nem tudta a feje fölé, a magasba emelni, ahogy az szokás… Érdemes megfigyelni a korabeli tévéadás jellegzetességeit is, hiszen például akkoriban még egyáltalán nem használták a különböző csatornák a képernyő bal vagy jobb felső sarkában elhelyezett logóikat, identitásjelzőiket, mint arculati elemeket. A közvetítés, vagyis a kommentátor hangneme, beszédmodora is szemléletesen dokumentálja a korszakra jellemző kötöttségeket. A később 1998-ban visszavonult, 2017-ben rákbetegségben elhunyt Novotná öröme természetesen nem őszinte a köszönőbeszédében sem – pedig hát a második helyezés is kiváló eredmény egy ilyen világversenyen –, de az adott körülmények között ez teljesen érhető.

Szeles Mónikát a hallgatás és a csend évei után az idén végre felfedezte magának a magyarországi sportélet is, januárban az Év Sportolója gála díszvendége volt, februárban pedig a Hungarian Ladies Openre érkezett Budapestre, ahol egészen kisgyerekeknek, hat-nyolc esztendős fiataloknak tartott előadást a verseny hivatalos gyereknapján.

Megosztás
  • 4
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Hozzászólások

hozzászólás

Az újra felfedezett Szeles Mónika

Egy tizenéves kislány nagyszerű sikere Ausztrália Nyílt Teniszbajnokságán
bejegyzéshez
a hozzászólások lehetősége kikapcsolva