
S lőn a nitrogénmű…
Minden idők legnagyobb szabadkai beruházása: „A berendezések üzemképesek” – nyilatkozta Kern Imre, az üzem műszaki igazgatója
Az persze ma már vita tárgya lehet, hogy a nitrogénművek mennyi jót vagy rosszat – inkább jót vagy inkább rosszat – hozott Szabadkának, tény azonban, hogy ennek megépítése, fejlesztése volt a legnagyobb beruházások egyike a településen a múlt század nyolcvanas éveiben. Kern Imre, akit később politikusként is megismerhettünk, 1986-ban, még a létesítmény tesztüzemének időszakában a vállalat műszaki igazgatójaként nyilatkozott a Szabadkai Rádiónak. (Nyitóképünk 2010-ben, a gyár végleges felszámolása, bontása idején készült…)

„A berendezések üzemképesek, azonban tudni kell, hogy egy ilyen, huszonnégy órás és évi háromszáz napos termelést biztosító üzemnek a bejáródása több évet vesz igénybe. Ebből kifolyólag jövőre hatvan százalékos kapacitás-kihasználást tervezünk, ’89-ben nyolcvanszázalékost, és kilencvenre tervezzük a százszázalékos kapacitás-kihasználást” – fogalmazott a Szabadkai Rádió munkatársának adott nyilatkozatában Kern Imre.
Időközben persze közbejött a gazdasági átalakulás, a privatizációs folyamatok Vajdaságot is elérték, így természetesen a korabeli viszonyokhoz, vagyis a nyolcvanas évekhez képest tulajdonképpen ma már semmi sem azonos. De talán most nem is ez a fontos…
„A beruházási költségek annyira leterhelik az új létesítményeket, hogy pozitív eredményről nagyon nehéz beszélni. A beépített technológia az egyik legmodernebb és leggazdaságosabb, azonban ez a világviszonylatban gazdaságos technológia, sajnos, nálunk nem tud ilyen gazdaságosságot biztosítani. Az elmúlt években nyilvánosságra hozott adatok és kongresszusi munkák alapján ez még mindig a jövő technológiájának számít, tehát gyakorlatilag az egyik legtisztább technológia, mivel nem keletkezik gipsz, amely tengereket, folyókat vagy tavakat szennyezett szerte a világban. Itt csak káliumkarboncát keletkezik, amelyet mezőgazdasági célokra vagy ipari célokra is fel lehet használni. Gyakorlatilag egy másodlagos nyersanyagot kapunk, amit tovább lehet használni és tovább lehet hasznosítani” – mondta el a Szabadkai Rádiónak adott nyilatkozatában, 1986-ban Kerni Imre, az akkor még próbaüzemben, nem teljes kapacitáson működő nitrogénmű műszaki igazgatója.
Hozzászólások

