-
Asszonyok lázadása
Az oromhegyesi asszonyok úgy döntöttek, hogy nem engedik el a szerelmeiket, testvéreiket, fiaikat a háborúba...
„Oromhegyes egy kétezer lakosú kis falu Vajdaság északi részén. Nem sok minden történik itt” – mondja az Asszonyok lázadása című film narrátora. Hát 1992-ben bizony történt, nem kicsit, nagyon is… A Duna Televízió 2016. december 19-én, 23 óra 10 perckor mutatta be Kovács István, zentai születésű rendező Asszonyok lázadása című dokumentumfilmjét. Az alkotás az 1992-es oromhegyesi béketiltakozás résztvevői előtt tiszteleg. A délszláv polgárháborúk idején, 1992 májusában egyszerre több mint kétszáz behívó érkezett a faluba a hadköteles férfiaknak, hogy hadgyakorlat címén azonnal vonuljanak be katonának. Azonban mindenki tudta, hogy nem hadgyakorlatról volt szó, hanem egy valós háborúba hívták őket… Az oromhegyesi asszonyok úgy döntöttek, hogy nem engedik el a szerelmeiket, testvéreiket,…
-
Adalékok Oromhegyes még meg nem írt monográfiájához
A legújabb település kialakulása
Oromhegyes a Telecskai-dombok szélén található, több mint ezernyolcszáz lakosú falu, amely viszonylag új település, valamikor az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverését követően jött létre. A település környéke már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az iskola építésekor fellelt jégkorszaki leletek, de feltételezhető, hogy a korai középkorban itt helyezkedett el a Ket-Adryan (Két-Adorján) településpáros egyike. Dudás Gyula, a 19. századi jeles történészünk szerint egyértelmű: Feel-Adryan csakis Tetőhegyes környékén lehetett, amely településről pedig számos feljegyzést találhatunk korabeli oklevelekben. A tatárjárás és a törökdúlás után a vidék elnéptelenedett, 1686. október 20-án mégis jelentős esemény történt itt, hiszen a Szeged visszavételéért folytatott ostrom legjelentősebb ütközete, az első zentai csata nagy valószínűséggel az Oromhegyes…
-
Balogh István: Virágot ültetni sisakba
Egy jubileumi kiadvány Keszég Károly emlékének ajánlva
A helyi békemozgalmak kezdetének huszadik évfordulójára, 2012-ben, az Oromhegyesi Faluház Alap gondozásában jelent meg Balogh István kötete, a Virágot ültetni sisakba, amelyben a szerző a kilencvenes évek hangulatát és élményanyagát idézte meg sajátságos, különleges megközelítésben. A kötet illusztrációit Kanyó Ervin készítette, a fedőlapot Baráth Ferenc tervezte. „Húsz éve immár asszonyaink lázadásának, annak az időszaknak, amely a mi falunk, Oromhegyes legnagyobb történelmi eseménye volt. Ne higgye senki, hogy én most túlzok, mert az ember hajlamos az ilyesmire, ám én azt vallom, ilyen komoly dolog a mi kis közösségünkben fönnállása óta nem fordult elő.” Az ekkor feldolgozott események 1992-ben kezdődtek ugyan, de a szerző ügyes kitekintéssel természetesen továbbpörgette az eseményeket, sőt, egy frappáns megoldással…
-
A földalatti múzeum mennybemenetele
Kerekes László 2011-ben eltávozott az élők sorából
Az alkotónak azzal szerettünk volna méltó emléket állítani, hogy felszámoljuk a szabadság földalatti szellemi múzeumát. Ez a cikkünk sem áll itt előzmények nélkül… A témával foglalkozó korábbi anyagunkat itt érhetik el ilvasóink: A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak.
-
Lehetett bátran is félni
Kispiactól Oromhegyesig, avagy a magyarok háborúellenes önszerveződése Vajdaságban
A nagyszerb nacionalizmus immár végérvényesen „államvallássá” vált – 1991 nyarára ez az addig kétkedők előtt is egyértelművé vált. Ekkor már mindenki tudta: a háború elkerülhetetlen. Azonban minderre igencsak korlátozott volt a reakció. Mintha mindenki félt volna szembeszállni az őrülettel, nehogy válaszként megismétlődjön az 1988-as joghurtforradalomhoz vagy az 1989 elején bevezetett szlovéniai embargóhoz hasonló megmozdulás-sorozat. Sajnos, erről az időszakról igencsak kevés dokumentum maradt fenn a virtuális térben, hiszen nálunk akkoriban az e-mailről és az internetről sokan még csak nem is hallottak, a digitális fényképezőgépek pedig távoli, nyugati passziónak tűntek. A fellelhető dokumentumokat két cikksorozatban összegeztem a Magyar Szóban és a Családi Kör című hetilapban. A két széria szerkesztett anyaga könyv formában Kispiactól…
-
Inkább szeretnék itt élni, mint Szarajevóban meghalni
Az első dokumentumfilm az oromhegyesi eseményekről két németországi egyetemista, Marc Haenecke és Michael Leutner (ma már mindketten ismert filmes szakemberek) diplomamunkája volt
A fiatal egyetemisták 1995 nyarán csaknem egy hónapig forgattak a faluban, így készült az alábbi film. Ez az anyagunk „egyenes ági” folytatása korábbi cikkünknek, amelyet itt érhetnek el olvasóink: A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak.
-
A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása
Az oromhegyesiek által beindított ellenállás nagy támogatást kapott a művészektől
Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak. Az alkotásokat egy rövid kiállítás után kötelezően el kellett helyezni a „szabadság földalatti szellemi múzeumában”.
-
Egy falu békét akar
Oromhegyesen és az akkori Jugoszláviában forgatott a német Deutsche Welle televízió stábja is 1993-ban. Ein Drof will Frieden – mondhatnánk, ugyanis az alábbi felvétel értelmezéséhez, megértéséhez német nyelvtudás szükséges. De ezzel együtt is fontos esemény, az egyik legfontosabb fordulópont volt, hogy végre a nyugat-európai sajtó is felfigyelt arra, hogy mi is történik tulajdonképpen egy kis vajdasági magyar faluban…
-
Zitzer Szellemi Köztársaság, a kezdetek
1992 áprilisában 200-220 behívó (mozgósítási parancs tartalékosok részére) érkezett Oromhegyesre
A megbízott futárok közül volt olyan, aki megtagadta a behívók kézbesítését, de volt olyan is, aki ezt hazafias kötelezettségének érezte, ami miatt munkája közben, egyik este ismeretlenek nagyon megverték. A falu egészségházában dolgozó doktornő és a hét nővér (dr. Gazdag Veronika, Pekla Eszter, Kanyó Erzsébet, Teslić Gizella, Koncz Klára, Mészáros Ildikó és Kávai Laura) olyan elhatározásra jutottak, valahogyan meg kell gátolni a férfiak háborúba való elhurcolását. E célból kezdeményezték egy háborúellenes nagygyűlés összehívását 1992. május 10-ére. E nagygyűlés minden pillanatát rögzítette ez a videofilm, valamint néhány rendezvényt a Zitzer Clubban. Ez az anyag „egyenes ági” folytatása korábbi cikkünknek, amelyet itt érhetnek el olvasóink: Ziccerek Zitzere Vasárnap volt, 1992.…
-
Ziccerek Zitzere
A clubtól a szellemi köztársaságig
Vasárnap volt, 1992. május 10-e. Délután háromkor gyülekeztek az emberek, fél ötkor kezdődött az első békemegmozdulás Oromhegyesen. A háború és a mozgósítások ellen tiltakoztak egy olyan pillanatban, amikor a hatalom a haza védelmének jelszava mellett a horvátországi harcterekre akarta hurcolni a békés embereket, egy olyan öldöklésbe, amelyben az ország deklaráltan nem is vett részt. Az egész falu megmozdult, és úgy döntöttek, megvédik a férfiakat, akiknek azokban a napokban kézbesítették a behívójukat. Az oromhegyesi Zitzer Szellemi Köztársaság történetét feldolgozó dokumentumkötet első kiadása két évvel később, 1994-ben jelent meg. (A tízéves évfordulón ezt egy újabb kiadás követte, de erről majd máskor…) Az idén májusban lesz huszonhat esztendeje annak, hogy ez a történet…
