-
„…anyja soha-ki-nem-élt szerelmét is elcsókolta mámorosan”
Feljegyzések egy személyes Laták-breviáriumhoz (3. rész)
Minden irodalomtörténeti kutatást, illetve annak prezentációját, minden kanonizációs folyamatot, valamint kanonizációs rendszert alapjaiban határoz meg – a kutatásban és a prezentációban vizsgált korszakkal ellentétben – az az (irodalom)történeti pillanat, amelyben maga a kutatás, vagy éppenséggel a kánonképzés történik. Sőt, ez utóbbi, a kánonképzés tekintetében sokszor maga a kor (és annak társadalmi-politikai rendszere…) támaszt mindenféle, hol teljesíthető, hol meg jobbára csak teljesíthetetlen, nevetséges, gyermeteg, vállalhatatlan ideológiai igényeket. Ennek illusztrálásaként vagy példázataként gondoljunk csak arra, milyen munkásforradalmi, osztályharcos irodalomtörténetek születtek a kelet-európai, szovjet típusú, bolsevik, vagy marxista, baloldali, szocialista diktatúrák regnálása idején, akár Magyarországon (a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában et cetera…), de Jugoszláviában is, amikor klasszikus szerzők műveiből hagytak el olykor a…
-
Valaki néz ránk a végtelen űrből…
Borbás Gabriella Dóra, Csernik Előd, S. Nagy József, Nagy Farkas Dudás Erika, Sáfrány Attila és Verebes Ernő az éter fellapozásának gesztusában – Hangoskönyv, 2001. március(?)
„Köszöntöm kedves hallgatóinkat a Hangoskönyv kortárs irodalmi rádiófolyóirat mai kiadásában. Folyóiratunk mai adásának szerzői: Borbás Gabriella Dóra Stuttgartból, Csernik Előd Újvidékről, S. Nagy József Bajáról, Nagy Farkas Dudás Erika Kishegyesről, és Sáfrány Attila, úgyszintén Kishegyesről, valamint Verebes Ernő Szabadkáról” – mondta el Fekete J. József író, újságíró, szerkesztő a Zombori Rádió irodalmi műsora, a Hangoskönyv 2001-es márciusi adásának elején. Lássuk hát… A Hangoskönyv korábbi adásait itt érhetik el olvasóink: Városi próza és más ínyencségek „Mai ajánlatunk: két írás az írásról, egy elmélkedés egy díjazott regényről és egy kritika egy friss prózakötetről. A mai adás szerzői: Kalász István Stuttgartból, Samu János Vilmos Zomborból, Szombathy Bálint Újvidékről-Budapestről, valamint a műsorvezető-szerkesztő…
-
Marginalitásba szorítva
Tóth Béla, Piszár Ágnes, Lovas Ildikó, Nagy Farkas Dudás Erika, Pressburger Csaba és Hollósvölgyi Iván a kétszeres idegenségben – Hangoskönyv, 2001. január(?)
„A Nagybecskerek melletti Muzslyán élő Tóth Béla versével indítottuk mai műsorunkat. A vers nem kevesebbet állít, mint, hogy itt a bruxizmus újra, vagyis itt a fogcsikorgatás, s ebből máris kiviláglik, a költészet nem csupán a széplelkek vasárnapi hőemelkedése, hanem benne gyökerezik a mindennapjaink legvaskosabb valóságában. Bizonyítja-e ezt majd mai összeállításunk, döntsék el Önök, kedves hallgatóink. Szerzőink esszével, naplóval, kritikával, verssel igyekeznek hozzájárulni ehhez a hangos bizonyítási eljáráshoz. Fogadják szeretettel Piszár Ágnest, Lovas Ildikót, Nagy Farkas Dudás Erikát, Pressburger Csabát, Hollósvölgyi Ivánt…” – ezekkel a szavakkal konferálta fel Fekete J. József író, újságíró, szerkesztő a Zombori Rádió irodalmi műsora, a Hangoskönyv 2001-es januári adását. „A Hangoskönyv egy korábbi adásában már foglalkoztunk…
-
A történő világ minden moccanása
Jász Attila, Verebes Ernő, B. Horváth István, Nagy Farkas Dudás Erika, Beszédes István, Danyi Zoltán, Hernyák György és S. Nagy József a rímkíncsillapítás lírai boszorkánykonyhájában, patikáriusi laboratóriumában – Hangoskönyv, 2000. szeptember(?)
„Kontra Ferenc gondolataival kezdtük mai adásunkat. […] Kontra Ferenc, miként a költők legtöbbje, a versírás értelme és lehetőségei felett tépelődött el, és osztotta meg töprengéseit hallgatóinkkal. Miért nem írok verset? – kérdezi önmagától, mi pedig a mai adásban nem arra keressük a választ, hogy más költők miért írnak verset, hanem azt igyekszünk illusztrálni, hogy hogyan írnak, milyen verset írnak. Ebben a bizonyítási kísérletben a jelenleg Németországban alkotó Kontra Ferenc mellett partnerünk lesz Beszédes István Zentáról, Danyi Zoltán Szegedről, S. Nagy József Bajáról, Hernyák György Szabadkáról, B. Horváth István Bajáról, Jász Attila Tatáról, Nagy Farkas Dudás Erika Kishegyesről és Verebes Ernő Zentáról. A mai háromnegyed óra tehát a versbarátoké és a…
-
FRISSÍTÉS: Impresszionista kritika
„Ahogy a félkört írja / szeder indája / és válladhoz ér, // kolibri szárnya / remeghet így, mint tested, / vagy a gólyahír”
A Zombori Rádió Hangoskönyv című műsorának a Yuharon most csütörtökön közzétett 2000. júniusi adásában hangzott el Nagy Farkas Dudás Erika írása, amit a műsor szerkesztője, Fekete J. József író, kritikus, újságíró impresszionista kritikának nevezett. Ez adta az ezzel az adással foglalkozó anyagunk címét is: Impresszionista kritika „Tágas, szellős csarnok legyen a történet, lehessen benne ellakni, nézelődni, ide-oda járni. Lengyel Péter mottóvá emelt gondolatával indítjuk a Hangoskönyv újabb adását” – mondta el Fekete J. József irodalomtörténész, kritikus, író és újságíró, szerkesztő, a Zombori Rádió hangos irodalmi folyóiratának abban az adásában, amely a fennmaradt archívumban található datálás szerint – elvileg – 2000 júniusában hangzott, vagy legalábbis hangozhatott el. A kérdéses, bár egyelőre…
-
Impresszionista kritika
Verebes Ernő, Kontra Ferenc, Samu János Vilmos és Nagy Farkas Dudás Erika a Hangoskönyvben – 2000. június(?)
„Tágas, szellős csarnok legyen a történet, lehessen benne ellakni, nézelődni, ide-oda járni. Lengyel Péter mottóvá emelt gondolatával indítjuk a Hangoskönyv újabb adását” – mondta el Fekete J. József irodalomtörténész, kritikus, író és újságíró, szerkesztő, a Zombori Rádió hangos irodalmi folyóiratának abban az adásában, amely a fennmaradt archívumban található datálás szerint – elvileg – 2000 júniusában hangzott, vagy legalábbis hangozhatott el. A fennmaradt Hangoskönyv-adások időbeni elhelyezésének problémájáról írtunk már a Yuharon, a felesleges önismétlés szükségességét tehát ezúttal is inkább az egyszerűbbnek tűnő linkeléssel igyekszünk kiváltani: Hangoskönyv az idő forgatagában „Sem a szerzők, sem az előadók nem kaptak tiszteletdíjat, a CD-ket, amelyeken a műsorokat továbbítottam a rádióállomásoknak, magam vásároltam és a magam…
-
„Az olvasó jelképek sűrű erdejében jár…”
Panaszdalokba ojtva, avagy Csányi Erzsébet, Silling István és Csernik Előd az aszkétai magányban – Hangoskönyv, 2000. május(?)
„Egy öt esztendővel ezelőtt megjelent esszét lapoztam fel ismét, mert úgy emlékeztem, a benne foglalt gondolatoknál lesújtóbb véleménnyel még nem találkoztam a századvég magyar irodalmával kapcsolatosan. A vizsgálódás a magyarországi magyar irodalomra szorítkozik, így homokba is dughatnánk babérra számító nemes koponyánkat, vagy kemény, busa magyar fejünket, áltatván magunkat, hogy jó, nem is ránk vonatkozik, ám nem tehetjük. Nem, ha magyarul írunk magyaroknak. Bármennyire is külön sajátossággal, külön vonatkozásrendszerrel bír a vajdaságban született literatúra, beletartozik a kosárba, amelyből Petőfi óta mindenki egyaránt vehet, és vice versa, illő ennek a kosárnak a feltöltéséhez is hozzájárulnia. Nem ingem, nem veszem magamra – mondhatnánk, de előbb-utóbb csak fel kell öltözködnünk. Sneé Péter írja az…
-
FRISSÍTÉS: Hangoskönyv az idő forgatagában
„Leverten kullogok hazáig, és csak az ismerős kert térít észhez. Maradni is érdem”
„Nagy Farkas Dudás Erika Kishegyes lankásain él. Novelláit, esszéit, publicisztikáját többször díjazták, jutalmazták, versei is megjelennek. Műsorunkban A semmiből a semmibe című írása hangzik el Pozsárkovics Erika előadásában” – mondta el Fekete J. József a Zombori Rádió egykor volt, szép emlékű Hangoskönyv című műsorában. Írtunk már arról itt, a Yuharon, hogy egyelőre akadályokba ütközik az adások műsorba kerülési időpontjának pontos meghatározása, az önismétléstől pedig nemcsak óvakodnánk, de tartózkodnánk is. Maradjunk egyelőre annyiban, hogy a műsor akár 2000 áprilisában is elhangozhatott volna, még ha a Hangoskönyv a valóságban addigra már ki is múlt, meg is szűnt. A kérdéses, bár egyelőre nem vitatott időbesorolású adást honlapunk látogatói már meghallgathatták, most azonban Nagy…
-
Hangoskönyv az idő forgatagában
Utasi Csilla, Danyi Zoltán, Nagy Farkas Dudás Erika és szerénytelenségem az eszményi olvasó nyomában – 2000. április (?)
„Sem a szerzők, sem az előadók nem kaptak tiszteletdíjat, a CD-ket, amelyeken a műsorokat továbbítottam a rádióállomásoknak, magam vásároltam és a magam költségén továbbítottam” – írta nemrég a Yuharnak a Zombori Rádió egykori, Hangoskönyv című műsorának történetéről készült összefoglalójában az adás volt (fő)szerkesztője, Fekete J. József író, újságíró, kritikus. Mivel akkoriban nem volt más esélyem vagy lehetőségem, hogy meghallgassam a Hangoskönyv adásait – az életterem kívül esett az elérhető vételi körzeteken, határokon és körzethatárokon –, arra kértem hát Jóskát, hogy postázzon nekem is egy cédényit a műsorból, „jól van, hagyja csak, lehet tíz dekával több”, ha épp úgy alakul… Ő pedig hajlott is a jó szóra, s felmásolt egy lemezre annyit, amennyi…
-
Többet kellene írni a traktorokról…
Ágh István: „A falusi temetők körülbelül három nemzedék múltán megszűnnek, úgy működik ez, mint a vetésforgó”
Kérdeztem Karcsit, lenne-e kifogása egy Ágh István-interjú ellen. Egyből rávágta, hogy nem, természetesen jöhet, de azért visszakérdezett: Van bármi köze annak Vajdasághoz? Mondtam, hogy nincs, hacsak az nem, hogy én készítettem néhány évvel ezelőtt, és most előkotortam a hangfelvételt a laptopom mélyéről… Ennek a kis beszélgetésnek pedig az adta az apropóját, hogy megláttam a minap a Magyar Távirati Iroda hírfolyamában egy tudósítást, amely arról számolt be, hogy Ágh Istvánt köszöntötték nyolcvanadik születésnapja alkalmából Budapesten. Március 23-án történt mindez… Ágh István Kossuth-díjas magyar írót, költőt és műfordítót, a Nemzet Művészét köszöntötték pályatársai és tisztelői nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), pénteken este Budapesten – jelentette a Magyar Távirati Iroda. Mezey…