-
Oromhegyesiek útján
„…a mai politikusok közül sokan nem szeretnének tudni arról, ami 1992-ben történt Oromhegyesen. Mi azonban nem feledkezhetünk meg róla. A Bethlen Gábor Alaptól támogatást kaptunk, hogy az akkori időszakról készült filmeket, videókat kiadhassuk DVD-n, és ezzel kívánjuk megajándékozni a falu lakosságát, illetve mindazokat, akik valamilyen módon aktív részesei voltak azoknak a heteknek, hónapoknak” — mondta el a Hét Napnak adott interjúban Balla Lajos – Laci 2016 júniusában. A dévédé azóta már természetesen megjelent, sőt, a Yuhar rendszeres látogatói már a tartalmának nagy részét is megismerhették. Balla Lajos – Lacinak ezúton is nagyon szépen köszönjük a lehetőséget, hogy a kiadvány tartalmát, de azon felül más kapcsolódó anyagokat is közlésre a…
-
FRISSÍTÉS: Asszonyok lázadása
„A filmben benne vannak azok az emlékezetfoszlányok, amelyek nekem megmaradtak arról az időszakról”
Vasárnap „hozta el” nekünk ide, a Yuharra Balla Lajos – Laci az Asszonyok lázadása című dokumentumfilmet. Ennek rendezőjével, a zentai származású Kovács Istvánnal a mű 2016-os oromhegyesi bemutatója előtt Vígi Zsoldos Zsaklina készített interjút a Családi Kör című hetilap számára. Ebből izgalmas részletek derültek ki a forgatás folyamatáról, a rendezőről, és arról is, hogy huszonöt év, vagyis negyed század távlatából ugyanazokra a napokra már mennyire másképp emlékeznek az akkori események részvevői. Az interjú tavaly januárban jelent meg a nyomtatott újságban. A filmet korábbi anyagunk részeként itt tekinthetik meg olvasóink: Asszonyok lázadása „Oromhegyes egy kétezer lakosú kis falu Vajdaság északi részén. Nem sok minden történik itt” – mondja az Asszonyok lázadása…
-
A földalatti múzeum mennybemenetele
Kerekes László 2011-ben eltávozott az élők sorából
Az alkotónak azzal szerettünk volna méltó emléket állítani, hogy felszámoljuk a szabadság földalatti szellemi múzeumát. Ez a cikkünk sem áll itt előzmények nélkül… A témával foglalkozó korábbi anyagunkat itt érhetik el ilvasóink: A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak.
-
Lehetett bátran is félni
Kispiactól Oromhegyesig, avagy a magyarok háborúellenes önszerveződése Vajdaságban
A nagyszerb nacionalizmus immár végérvényesen „államvallássá” vált – 1991 nyarára ez az addig kétkedők előtt is egyértelművé vált. Ekkor már mindenki tudta: a háború elkerülhetetlen. Azonban minderre igencsak korlátozott volt a reakció. Mintha mindenki félt volna szembeszállni az őrülettel, nehogy válaszként megismétlődjön az 1988-as joghurtforradalomhoz vagy az 1989 elején bevezetett szlovéniai embargóhoz hasonló megmozdulás-sorozat. Sajnos, erről az időszakról igencsak kevés dokumentum maradt fenn a virtuális térben, hiszen nálunk akkoriban az e-mailről és az internetről sokan még csak nem is hallottak, a digitális fényképezőgépek pedig távoli, nyugati passziónak tűntek. A fellelhető dokumentumokat két cikksorozatban összegeztem a Magyar Szóban és a Családi Kör című hetilapban. A két széria szerkesztett anyaga könyv formában Kispiactól…
Ezeket is érdemes megnézni
Mi ilyennek szerettük Messalinát
„A szépek, a daliásak, a látványosak – akár bűnösök, akár ártatlanok – belepusztulnak a történelem kavargásába”, ám az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek
„Emberi jog nemet mondani”
A pillanat, amelyben „felforrt a keserűség”, avagy az addig megszokott életünk tulajdonképpen épp azokban a napokban hullott szilánkjaira
(This is not a) Requiem for a pub
Szubjektív szólamok és barlangmélyi nyugalom a Mojo Club tulajdonosváltásának apropóján
-
Inkább szeretnék itt élni, mint Szarajevóban meghalni
Az első dokumentumfilm az oromhegyesi eseményekről két németországi egyetemista, Marc Haenecke és Michael Leutner (ma már mindketten ismert filmes szakemberek) diplomamunkája volt
A fiatal egyetemisták 1995 nyarán csaknem egy hónapig forgattak a faluban, így készült az alábbi film. Ez az anyagunk „egyenes ági” folytatása korábbi cikkünknek, amelyet itt érhetnek el olvasóink: A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak.
Ezeket is érdemes megnézni
A célpont
-
A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása
Az oromhegyesiek által beindított ellenállás nagy támogatást kapott a művészektől
Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak. Az alkotásokat egy rövid kiállítás után kötelezően el kellett helyezni a „szabadság földalatti szellemi múzeumában”.
Ezeket is érdemes megnézni
Az éterre bízott Hangoskönyv
A Zombori Rádió Magyar Szerkesztősége 1972. július 31-től készítette és sugározta adásait
Az utolsó felvonás
„Mi lenne, ha színházi előadást kanyarítanánk az alapkoncepciónk köré?”
A vád
Gion Nándor és Sára Sándor négykezesben írta a forgatókönyvet
-
Egy falu békét akar
Oromhegyesen és az akkori Jugoszláviában forgatott a német Deutsche Welle televízió stábja is 1993-ban. Ein Drof will Frieden – mondhatnánk, ugyanis az alábbi felvétel értelmezéséhez, megértéséhez német nyelvtudás szükséges. De ezzel együtt is fontos esemény, az egyik legfontosabb fordulópont volt, hogy végre a nyugat-európai sajtó is felfigyelt arra, hogy mi is történik tulajdonképpen egy kis vajdasági magyar faluban…
-
Zitzer Szellemi Köztársaság, a kezdetek
1992 áprilisában 200-220 behívó (mozgósítási parancs tartalékosok részére) érkezett Oromhegyesre
A megbízott futárok közül volt olyan, aki megtagadta a behívók kézbesítését, de volt olyan is, aki ezt hazafias kötelezettségének érezte, ami miatt munkája közben, egyik este ismeretlenek nagyon megverték. A falu egészségházában dolgozó doktornő és a hét nővér (dr. Gazdag Veronika, Pekla Eszter, Kanyó Erzsébet, Teslić Gizella, Koncz Klára, Mészáros Ildikó és Kávai Laura) olyan elhatározásra jutottak, valahogyan meg kell gátolni a férfiak háborúba való elhurcolását. E célból kezdeményezték egy háborúellenes nagygyűlés összehívását 1992. május 10-ére. E nagygyűlés minden pillanatát rögzítette ez a videofilm, valamint néhány rendezvényt a Zitzer Clubban. Ez az anyag „egyenes ági” folytatása korábbi cikkünknek, amelyet itt érhetnek el olvasóink: Ziccerek Zitzere Vasárnap volt, 1992.…
-
Ziccerek Zitzere
A clubtól a szellemi köztársaságig
Vasárnap volt, 1992. május 10-e. Délután háromkor gyülekeztek az emberek, fél ötkor kezdődött az első békemegmozdulás Oromhegyesen. A háború és a mozgósítások ellen tiltakoztak egy olyan pillanatban, amikor a hatalom a haza védelmének jelszava mellett a horvátországi harcterekre akarta hurcolni a békés embereket, egy olyan öldöklésbe, amelyben az ország deklaráltan nem is vett részt. Az egész falu megmozdult, és úgy döntöttek, megvédik a férfiakat, akiknek azokban a napokban kézbesítették a behívójukat. Az oromhegyesi Zitzer Szellemi Köztársaság történetét feldolgozó dokumentumkötet első kiadása két évvel később, 1994-ben jelent meg. (A tízéves évfordulón ezt egy újabb kiadás követte, de erről majd máskor…) Az idén májusban lesz huszonhat esztendeje annak, hogy ez a történet…
Ezeket is érdemes megnézni
Rétegzene R-től Č-ig
Meghallgatjuk a rijekai Regoč elfeledett, vagy tán nem is ismert lemezét
Asszonyok lázadása
Az oromhegyesi asszonyok úgy döntöttek, hogy nem engedik el a szerelmeiket, testvéreiket, fiaikat a háborúba...
Sikoly’s Not Dead
A topolyai Sikoly zenekar hevenyészett története (1,5.)
