-
Szeles Mónikával a sok viszály és balszerencse után
Édesapjáról utcát neveztek el Újvidéken, és a Balzac utca 26-os szám alatt, ahol először ütögette a falnak a teniszlabdát, egy falfestmény látható
Egy szerbiai hírportál újságírónője mondta, hogy már hét éve szeretnének Szeles Mónikával interjút készíteni, de hiába. Az 1973-ban született, kilencszeres Grand Slam-győztes Szelesnek szerződése és ezáltal kötelezettségei vannak, azzal a céggel, amelyik a könyvét kiadja. Így nem adhat bárhol és bármikor interjút, sőt, ha valaki szeretne vele komolyabban beszélgetni, az öt kérdést előre, angol nyelven el kell küldeni az IMG-nek, s csak az ő jóváhagyásuk után van lehetőség erre. Kivétel persze akad, méghozzá az, ha Szeles jelzi, hogy ő szeretne interjút adni. Négy éve, 2013 februárjában úgy tűnt, hogy Szeles Mónika elérhető közelségbe kerül a Magyar Szó számára, hiszen a veszprémi teniszgálára volt hivatalos. Amikor kiderült, hogy Szeles Veszprémben lesz,…
-
Asszonyok lázadása
Az oromhegyesi asszonyok úgy döntöttek, hogy nem engedik el a szerelmeiket, testvéreiket, fiaikat a háborúba...
„Oromhegyes egy kétezer lakosú kis falu Vajdaság északi részén. Nem sok minden történik itt” – mondja az Asszonyok lázadása című film narrátora. Hát 1992-ben bizony történt, nem kicsit, nagyon is… A Duna Televízió 2016. december 19-én, 23 óra 10 perckor mutatta be Kovács István, zentai születésű rendező Asszonyok lázadása című dokumentumfilmjét. Az alkotás az 1992-es oromhegyesi béketiltakozás résztvevői előtt tiszteleg. A délszláv polgárháborúk idején, 1992 májusában egyszerre több mint kétszáz behívó érkezett a faluba a hadköteles férfiaknak, hogy hadgyakorlat címén azonnal vonuljanak be katonának. Azonban mindenki tudta, hogy nem hadgyakorlatról volt szó, hanem egy valós háborúba hívták őket… Az oromhegyesi asszonyok úgy döntöttek, hogy nem engedik el a szerelmeiket, testvéreiket,…
-
Koncz István, Lazarov Miodrag Pashu
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. november 22. (archív felvétel)
„Távoli rétet kémlel / a riadt őz, / füle feszülten a csendre / figyel, / felcsapja kis fejét, / szökell egyet, / s úgy tűnik el a képből, / mint jelentéktelen részlet / a festő emlékezetéből. / Háború lesz.” (Koncz István) A műsor tartalma: Lantos László: Koncz István Koncz István: Unalmas élet. Pantomin (versek) Előadja: Jónás Gabriella Zene: Lazarov Miodrag Pashu (kortárs minimalista metazene) Bányai János: Gondolat és grammatika (tanulmány, részlet) Koncz István: Párbajvers. A Tisza partján (versek) Előadja: Jónás Gabriella Zene: Lazarov Miodrag Pashu Lantos László: Lazarov Miodrag Pashu Lazarov Miodrag Pashu: Freiburg 1983 (regény, részlet) Előadja: Döbrei Dénes Zene: Lazarov Miodrag Pashu Szerkesztő-műsorvezető: Lantos László Technikai munkatárs: Ciger…
-
FRISSÍTÉS: Impresszionista kritika
„Ahogy a félkört írja / szeder indája / és válladhoz ér, // kolibri szárnya / remeghet így, mint tested, / vagy a gólyahír”
A Zombori Rádió Hangoskönyv című műsorának a Yuharon most csütörtökön közzétett 2000. júniusi adásában hangzott el Nagy Farkas Dudás Erika írása, amit a műsor szerkesztője, Fekete J. József író, kritikus, újságíró impresszionista kritikának nevezett. Ez adta az ezzel az adással foglalkozó anyagunk címét is: Impresszionista kritika „Tágas, szellős csarnok legyen a történet, lehessen benne ellakni, nézelődni, ide-oda járni. Lengyel Péter mottóvá emelt gondolatával indítjuk a Hangoskönyv újabb adását” – mondta el Fekete J. József irodalomtörténész, kritikus, író és újságíró, szerkesztő, a Zombori Rádió hangos irodalmi folyóiratának abban az adásában, amely a fennmaradt archívumban található datálás szerint – elvileg – 2000 júniusában hangzott, vagy legalábbis hangozhatott el. A kérdéses, bár egyelőre…
-
Impresszionista kritika
Verebes Ernő, Kontra Ferenc, Samu János Vilmos és Nagy Farkas Dudás Erika a Hangoskönyvben – 2000. június(?)
„Tágas, szellős csarnok legyen a történet, lehessen benne ellakni, nézelődni, ide-oda járni. Lengyel Péter mottóvá emelt gondolatával indítjuk a Hangoskönyv újabb adását” – mondta el Fekete J. József irodalomtörténész, kritikus, író és újságíró, szerkesztő, a Zombori Rádió hangos irodalmi folyóiratának abban az adásában, amely a fennmaradt archívumban található datálás szerint – elvileg – 2000 júniusában hangzott, vagy legalábbis hangozhatott el. A fennmaradt Hangoskönyv-adások időbeni elhelyezésének problémájáról írtunk már a Yuharon, a felesleges önismétlés szükségességét tehát ezúttal is inkább az egyszerűbbnek tűnő linkeléssel igyekszünk kiváltani: Hangoskönyv az idő forgatagában „Sem a szerzők, sem az előadók nem kaptak tiszteletdíjat, a CD-ket, amelyeken a műsorokat továbbítottam a rádióállomásoknak, magam vásároltam és a magam…
-
Adalékok Oromhegyes még meg nem írt monográfiájához
A legújabb település kialakulása
Oromhegyes a Telecskai-dombok szélén található, több mint ezernyolcszáz lakosú falu, amely viszonylag új település, valamikor az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverését követően jött létre. A település környéke már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az iskola építésekor fellelt jégkorszaki leletek, de feltételezhető, hogy a korai középkorban itt helyezkedett el a Ket-Adryan (Két-Adorján) településpáros egyike. Dudás Gyula, a 19. századi jeles történészünk szerint egyértelmű: Feel-Adryan csakis Tetőhegyes környékén lehetett, amely településről pedig számos feljegyzést találhatunk korabeli oklevelekben. A tatárjárás és a törökdúlás után a vidék elnéptelenedett, 1686. október 20-án mégis jelentős esemény történt itt, hiszen a Szeged visszavételéért folytatott ostrom legjelentősebb ütközete, az első zentai csata nagy valószínűséggel az Oromhegyes…
-
Tóth József: Halászok
KÖZHÍRRÉ TÉTETIK: Lezárult a Yuhar második nyereményjátéka – És most eredményt hirdetünk!
Közhírré tétetik, hogy eredményesen zárult második nyereményjátékunk is, pedig játékosainknak ezúttal nehezített pályán kellett versenyezniük és helytállniuk. Minden résztvevőnek ezúton is gratulálunk! Olvasóinknak a mai cikkünk nyitóképeként mellékelt domborművet kellett felismerniük, és azt kértük a Yuhar hivatalos Facebook-oldalán, hogy jelöljék meg kommentben az alkotó nevét, s külön extra nyereményt ígértünk azoknak, akik a mű címét is meg tudják nekünk – és már csak az internet alapvető jellegzetességeiből adódóan: mindenki másnak is – mondani. Ismerve a Yuhar koncepcióját, azt talán mondanunk is felesleges lett volna, hogy egy olyan művészről van szó, aki valamilyen módon kötődött az egykori Jugoszláviához, s nagy lehetett a valószínűsége akár annak is, hogy vajdasági magyar szobrászról van…
-
Richard Kostelanetz, Nemes Nagy Ágnes
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. november 8. (archív felvétel)
„Mohó vagyok. Vad vagyok. Önmagamban rab vagyok. Rémület és gyűlölet feszíti a bőrömet. Csinos vagyok, szép vagyok. Hosszúlábú, ép vagyok. Mosolyomból – mézzel tele – kilóg, pléhből, létem nyele.” (Nemes Nagy Ágnes, 1946) A műsor tartalma: Lantos László: Richard Kostelanetz Richard Kostelanetz: A mai avantgárd költészet (esszé, Berkes Katalin fordítása) Előadja: Tallós Zsuzsanna Szabolcsi Miklós: A „kibernetikai” neoavantgarde (tanulmány, részlet) Előadja: Nagy Árpád Zene: Tuxedomoon: Conquest (kísérleti kortárs zene) Richard Kostelanetz: Pazarlás (vers, Lantos László fordítása) Előadja: Nagy Árpád Nemes Nagy Ágnes: Tapasztalat és küzdelem (esszé, részletek, szerk. Béládi Miklós) Nemes Nagy Ágnes: Hadijelvény. A reményhez. A szabadsághoz (versek) Előadja: Nemes Nagy Ágnes (bakelitról) Zene: Tuxedomoon: Humus. Camille Nemes Nagy…
-
„Az olvasó jelképek sűrű erdejében jár…”
Panaszdalokba ojtva, avagy Csányi Erzsébet, Silling István és Csernik Előd az aszkétai magányban – Hangoskönyv, 2000. május(?)
„Egy öt esztendővel ezelőtt megjelent esszét lapoztam fel ismét, mert úgy emlékeztem, a benne foglalt gondolatoknál lesújtóbb véleménnyel még nem találkoztam a századvég magyar irodalmával kapcsolatosan. A vizsgálódás a magyarországi magyar irodalomra szorítkozik, így homokba is dughatnánk babérra számító nemes koponyánkat, vagy kemény, busa magyar fejünket, áltatván magunkat, hogy jó, nem is ránk vonatkozik, ám nem tehetjük. Nem, ha magyarul írunk magyaroknak. Bármennyire is külön sajátossággal, külön vonatkozásrendszerrel bír a vajdaságban született literatúra, beletartozik a kosárba, amelyből Petőfi óta mindenki egyaránt vehet, és vice versa, illő ennek a kosárnak a feltöltéséhez is hozzájárulnia. Nem ingem, nem veszem magamra – mondhatnánk, de előbb-utóbb csak fel kell öltözködnünk. Sneé Péter írja az…
-
Uj-Barcelona nyomában
„Ezzel szemben a nők gyönyörűen szőnek és hímeznek”
Annyi bizonyos, hogy a Torontál című lap írt róla, forrásunkból azonban egyelőre mégis hiányzik a cikk megjelenésének évszáma, illetve a pontos dátuma (már komoly erőkkel dolgozunk ennek felderítésén, de aki úgy érzi, hogy megkönnyítheti a dolgunkat, nagyon kérem, ne fogja vissza magát, és jelentkezzen mihamarabb az info@yuhar.hu e-mail címen…), így hát továbbra is a fennálló bizonytalanság hangsúlyozásával mondjuk, hogy április 9-e volt ugyan, de TALÁN, VÉLHETŐEN 1925-ben lehetett… Egy másik, jóval korábbi dátumot azonban pontosan ismerünk: az említett cikkből ugyanis kiderül az is, hogy az első hetivásárt 1737. május 18-án tartották meg Becskereken. Miért érdekes ez most a számunkra? Azért, mert a bécsi udvar abban az időszakban úgy tervezte, hogy olyan…
