-
Gróf Azúr Isten kalandozásai a bánáti rónaságban
A fennmaradást nem a próbálkozások sikere, hanem folyamatossága biztosítja
A dél-bánáti Lázárföld, vagy szerb nevén Lazarevo (Лазарево) – egykor régen németül még nevezték Lazarfeldnek is, de ez már rég a múlté –, akkor szerepelt a legutóbb a szagalcímekben, a híradásokban és a különféle, köztük a nagy, rangos, elismert és mérvadó nemzetközi lapok címlapján, amikor 2011. május 26-án itt fogták el Ratko Mladić tábornokot, a boszniai szerbek polgárháborús főparancsnokát, háborús bűnöst, a srebrenicai mészárlás egyik legfőbb felelősét, akinek ezrek és ezrek élete szárad a lelkén. Nagy szerencse hát, hogy ártatlannak vallja magát… Megkockáztatom azonban, hogy még a környékbeliek is meglepődtek, amikor hallották a híradóban, hogy van itt (ott…) a közvetlen közelükben egy ilyen nevű település. Saját szempontomból: én is csak…
-
FRISSÍTÉS: Legyenek átkozottak (fúziós opera)
„Két marokkal ragaszkodtunk a magyarságunkhoz”
Az István a király tévépremierjét váltásra nézte a család (vetésforgó), ugyanis a királyi tévét csak úgy lehetett nézni a bánáti róna közepén, hogy valaki az antenna csatlakozásánál marokra fogta a kábelt. Két marokkal ragaszkodtunk a magyarságunkhoz, lehetne ezt így is, nagyon romantikusan megközelíteni, de ez kimerült a Vuk, Ludas Matyi, István a király és a Zenebutik nézésében, idősebbeknek még a Dallas. Egyébként teljesen jó volt ott, ahol voltunk, farmernadrág, nyugati filmek a mozikban stb. Az apróbb kellemetlenségek, mint például az antennakábel kétkezi munkát igénylő támogatása, vállalhatók voltak. Hinném, hogy ez mind a sziksó miatt van, lévén arrafelé fehér foltos szikesek végtelenje, de ezt egy szakértő kolléga pontosabban (szakértelmileg szakszerűen) meg…
-
FRISSÍTÉS: Tadeusz Rózewicz, Szathmári István, Miroslav Mandić
„ó az ajtó mögötti piszkos cipők globális széttaposottsága”
Vasárnap jelent meg oldalainkon a Szabadkai Rádió Szép szó című irodalmi szemléje 1987. május 10-i adásának archív felvétele. A műsorban elhangzott szövegek közül akkor már többet el is olvashattak látogatóink. A gyűjteményt most Miloslav Mandić Varsó című prózaversének a rádióban elhangzott részletével egészítjük ki. Az adásban ezt Döbrei Dénes előadásában hallhatták a Szép szó hallgatói és a Yuhar látogatói. Az 1987. május 10-i adás hangfelvételét itt érhetik olvasóink: Tadeusz Rózewicz, Szathmári István, Miroslav Mandić „…egy goromba, intrikus, gazságokra készülő világban legyen még egy apró hely, ahol a ‘fehérek között egy európai’ (mert nem minden fehér ‘európai’ és fordítva) elmondhassa még szabadon, viszonylagos szabadsággal, ami mondanivalója van hazáról, szerelemről, a világ szépségéről…
-
FRISSÍTÉS: Az utolsó felvonás
Egy előadás szereplőgárdája
Még márciusban írtunk Az utolsó felvonás című előadásról, amelynek, a Középiskolások Színművészeti Vetélkedőjén díjazott zenéje továbbra is meghallgatható a Yuharon. Azóta is adósak vagyunk azonban a produkció szereplőinek névsorával. Ezt pótoljuk most ebben a frissítésünkben. Az utolsó felvonás című előadás szereplői: Kecskés Andrea, Iván Szabolcs, Rác Izabella, Kispál Éva, Szögi Csaba A produkcióval foglalkozó korábbi írásunkat itt érhetik el olvasóink: Az utolsó felvonás Végzős diákokként a Zentai Gimnáziumban, 1994-ben, Balog József osztálytársammal és barátommal úgy döntöttünk, sajátos búcsúként a várostól – mindketten egyetemre készültünk Magyarországra -, összehozunk egy verses-zenés estet. Minimálisan koreografálva, gyertyafénynél, ő zongorázik, én felolvasom a szövegeimet, ilyesmi. Amikor ötletünket előadtuk a helyi művházban, annak…
-
Tadeusz Rózewicz, Szathmári István, Miroslav Mandić
Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. május 10. (archív felvétel)
„…egy goromba, intrikus, gazságokra készülő világban legyen még egy apró hely, ahol a ’fehérek között egy európai’ (mert nem minden fehér ’európai’ és fordítva) elmondhassa még szabadon, viszonylagos szabadsággal, ami mondanivalója van hazáról, szerelemről, a világ szépségéről és a közeli veszedelmekről”. A műsor tartalma: Lantos László: Gondolatok a Szép szóról Lantos László – Fodor András: Tadeusz Rózewicz Tadeusz Rózewicz: Jajszó. Nyílt költemény. Összefoglalás (versek, Fodor András fordítása) Előadják: Döbrei Dénes, Szűcs Hajnalka Zene: Carla Bley Band: Musique Mecanique III (kísérleti dzsessz) Lantos László: Szathmári István Szathmári István: A hangos gondolkodás 5 perce (2) Szathmári István: Az Andok felé (novella) Előadja: Árok Ferenc Zene: Sebő Együttes: Szatmári táncok (táncházi muzsika) Lantos…
-
Csapatszellem, kitűzők és egy elfeledett ifjúsági szaklap
Egy lassan elkészülő könyv, lassan elkészülő fejezete
A cserkészet, bár Jugoszláviában hivatalosan a szerbhorvát „izviđači” mintájára felderítőknek nevezték, és a világszervezettől függetlenül működött, a jugoszláviai magyar ifjúság körében – nem minden évtizedben egyforma, de állandó – népszerűségnek örvendett. Ugyanakkor, a magyarországi mintával szemben Jugoszláviában nem történt egy olyan kikényszerített összeolvadás, mint a Magyar Úttörők Szövetsége és a Magyar Cserkészszövetség esetében, hiszen az utóbbi 1945-ben Vajdaságban megszűnt. Emellett a felderítők szervezetileg teljesen függetlenek voltak a Jugoszláv Pionírszövetségtől is. A magyar csapatok részei voltak a Jugoszláviai Felderítő Szervezetek Szövetségének, mindazonáltal azokban a községekben, ahol túlnyomórészt magyarokból állt a tagság, a hivatalos nyelv is magyar volt.[i] A cserkészeti struktúrákat és külsőségeket is megőrző szervezetnek még egy teljességében magyar nyelvű szaklapja…
-
Az éterre bízott Hangoskönyv
A Zombori Rádió Magyar Szerkesztősége 1972. július 31-től készítette és sugározta adásait
A Hangoskönyv a Zombori Rádió havonta jelentkező, hatvanperces irodalmi magazinja volt 1994 és 1999 között, amit párhuzamosan sugárzott a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója, időnként a Kossuth Rádió, az Újvidéki Rádió, a Bajai Rádió, a szlovéniai, Muravidéki Magyar Rádió, az Eszéki Rádió és más adók is. Akkoriban a hangoskönyv műfaja ismeretlen volt a környéken, a több határon átívelő, szépirodalmi tartalmú rádióadás úgyszintén. Az ötlet a Magyar Rádió Pécsi Stúdióját akkoriban vezető Kovács Zoltántól származik, persze nem közvetlenül. Ő volt az, aki kiötlötte a Duna-Dráva Bácska–Baranya EuroRégiós MédiaFórumot, ami időről időre hálózatba kapcsolt négy rádióstúdiót, a pécsi mellett az eszékit, a zomborit és a bajait. Az előzmények A Zombori Rádió Magyar Szerkesztősége…
-
A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása
Az oromhegyesiek által beindított ellenállás nagy támogatást kapott a művészektől
Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak. Az alkotásokat egy rövid kiállítás után kötelezően el kellett helyezni a „szabadság földalatti szellemi múzeumában”.
-
A Cifra világban még az istenek is korán kelnek
Feketerigófüttyök a Tisza két oldalán, avagy Fehér Kálmán születésnapi köszöntése – Őrjárat a bánat csarnokában Bori Imrére emlékezve
Egy régi Magyar Szó élőújság jut eszembe gyermekkoromból, tehát valamikor a nyolcvanas évek elejéről-közepéről, amelyre apró kis csitriként még édesapám vitt el Zentán a színházba. Az Euzsénba, ahogy szülővárosomban mondták akkoriban… (Ma már ritkábban hallom ebben a formában, de könnyen lehet, hogy ez csak azért van, mert mostanában ritkábban vagyok otthon…) A helyi viszonyokban többnyire járatlan „messziről jött” vendégek közül pedig valaki egyszer csak azt találta mondani a rendezvényen, hogy „Zenta-Csóka alig tíz kilométerre van egymástól, s mégis…”, majd egy levegővételnyi szünetet tartott (legalábbis ő így gondolta…), az ekkor beállt csendben azonban valaki a közönségből bekiáltott: „Oda-vissza!” Amire természetesen az egész terem harsány nevetésben tört ki. A levegővételnyi szünet hossza…
-
FRISSÍTÉS: „Életünkben minden nulla”
Fehér Kálmán és a kosárlabda, avagy egy folk kantáta próbafolyamata és az Újvidéki Színház költözködése
Ha nem folytatta volna a jogi egyetemet Belgrádban, akkor profi kosarasként is meg tudott volna élni, mesélte többször is, immár idős korában Fehér Kálmán, a tavaly elhunyt költő, szerkesztő, diplomata – mondta el a Yuharnak adott interjúban Banka János színművész, aki az 1984-ben bemutatott Látomásnak ajtót nyitni című előadás, vagyis a folk kantáta egyik szereplője volt. A darab szövegírója, az Új Symposion egykori fő- és felelős szerkesztője, aki mégis inkább a jogi tanulmányainak folytatása mellett döntött, nyugdíjas éveiben költözött vissza szülőfalujába, Csókára, ahol haláláig élt. Banka Jánost most a közös munkáról és a Fehér Kálmánhoz fűződő emlékeiről kérdeztük. Ez az anyagunk – ha csak közvetett módon is, de – tulajdonképpen egy…
