• 2001,  Színház,  Zene

    Képzelt riport egy popfesztiválról

    A II. Orpheus színjátszótábor bemutatója – Tiszaszentmiklós, 2001. július 14.

    „Tulajdonképpen hogyan született ez a színdarab?” – tették fel a kérdést Déry Tibornak a Kossuth Rádió műsorában, élő adásban, 1973. március 3-án, ő pedig így válaszolt: „…Úgy született, hogy én nem is gondoltam arra, hogy valaha is ebből darab lehet, és erre Pós Sándor fiatal rendező eljött hozzám Balatonfüredre, és ott azzal a közléssel lepett meg, hogy ő ebből darabot akar írni. Én erre hitetlenül elnevettem magam, aztán áldásomat adtam rá, hogy lesz, ami lesz. Egy idő múlva meg is jelent a kézirattal, én megint csak nevettem, mert nem tudtam elképzelni, hogy ez hogy fog színpadon festeni, azonkívül nem tudtam elképzelni, hogy lehet színház, amely ezt előadja. Lett színház…” Több…

  • 2011,  Film,  Képzőművészet

    A földalatti múzeum mennybemenetele

    Kerekes László 2011-ben eltávozott az élők sorából

    Az alkotónak azzal szerettünk volna méltó emléket állítani, hogy felszámoljuk a szabadság földalatti szellemi múzeumát.   Ez a cikkünk sem áll itt előzmények nélkül… A témával foglalkozó korábbi anyagunkat itt érhetik el ilvasóink: A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak.

  • 1988,  Zene

    „Mi lesz, ha hazajövünk – HÁBORÚ!!”

    A topolyai Sikoly zenekar hevenyészett története (I.)

    Egy olyan történet kezdetét fogjuk itt most felvázolni, amely történetbe – a nyelvi játék kedvéért így mondanám – két ballábbal és nem is olyan régen léptünk bele. Előbb csak egy kazetta bukott elő a felejtés tavának habjaiból, akár egy másnapos szirén, kereste a kapaszkodókat, és hát jobb híján bennünket talált. Hogy milyen volt az éneke? Ének volt-e egyáltalán? Inkább nevezhetnénk sikolynak. Sőt: Sikolynak! Aztán egy reggel a Két ballábas bakancs első, 1990. áprilisi számával fogadott Palócz. Volt abban hitvallás a The Stooges zenéje mellett, szexuális felvilágosítás az AIDS elleni küzdelem jegyében, a We’re A Happy Family szövege magyarul, egy fájón lehúzó kritika az Auróra Viszlát Iván című nagylemezéről, Bukowski, Extreme…

  • 2000,  Irodalom,  Rádió

    Hangoskönyv az idő forgatagában

    Utasi Csilla, Danyi Zoltán, Nagy Farkas Dudás Erika és szerénytelenségem az eszményi olvasó nyomában – 2000. április (?)

    „Sem a szerzők, sem az előadók nem kaptak tiszteletdíjat, a CD-ket, amelyeken a műsorokat továbbítottam a rádióállomásoknak, magam vásároltam és a magam költségén továbbítottam” – írta nemrég a Yuharnak a Zombori Rádió egykori, Hangoskönyv című műsorának történetéről készült összefoglalójában az adás volt (fő)szerkesztője, Fekete J. József író, újságíró, kritikus. Mivel akkoriban nem volt más esélyem vagy lehetőségem, hogy meghallgassam a Hangoskönyv adásait – az életterem kívül esett az elérhető vételi körzeteken, határokon és körzethatárokon –, arra kértem hát Jóskát, hogy postázzon nekem is egy cédényit a műsorból, „jól van, hagyja csak, lehet tíz dekával több”, ha épp úgy alakul… Ő pedig hajlott is a jó szóra, s felmásolt egy lemezre annyit, amennyi…

  • 1991,  Irodalom

    Lehetett bátran is félni

    Kispiactól Oromhegyesig, avagy a magyarok háborúellenes önszerveződése Vajdaságban

    A nagyszerb nacionalizmus immár végérvényesen „államvallássá” vált – 1991 nyarára ez az addig kétkedők előtt is egyértelművé vált. Ekkor már mindenki tudta: a háború elkerülhetetlen. Azonban minderre igencsak korlátozott volt a reakció. Mintha mindenki félt volna szembeszállni az őrülettel, nehogy válaszként megismétlődjön az 1988-as joghurtforradalomhoz vagy az 1989 elején bevezetett szlovéniai embargóhoz hasonló megmozdulás-sorozat. Sajnos, erről az időszakról igencsak kevés dokumentum maradt fenn a virtuális térben, hiszen nálunk akkoriban az e-mailről és az internetről sokan még csak nem is hallottak, a digitális fényképezőgépek pedig távoli, nyugati passziónak tűntek. A fellelhető dokumentumokat két cikksorozatban összegeztem a Magyar Szóban és a Családi Kör című hetilapban. A két széria szerkesztett anyaga könyv formában Kispiactól…

  • 2000,  Színház

    Herczeg Ferenc: Pogányok

    Az Orpheus Egyesület színtársulatának bemutatója

    „Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa” – így írt Kornis Gyula 1941-ben Herczeg Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, amely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik. Csaknem hat évtizeddel később Kanizsamonostoron tartotta meg bemutatóját az Orpheus Egyesület színtársulata 2000. július 28-án. Herczeg Ferenc Pogányok című művét Szabó László – Tabi rendezte. Színpadra alkalmazta: Cs. Simon István. Szereposztás: ALPÁR (MÁRTON) – Lajcsák Zoltán OMÓDÉ – Hódi Jenő EKESE – Lénárd Róbert HORTUBA/VAK BECS – Buza Ákos…

  • 1987,  Irodalom,  Rádió

    Csáth Géza, Tolnai Ottó

    Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. június 21. (archív felvétel)

    „…a hegyes fehér cipőiben botorkáló / fürdőorvost követtem tekintetemmel. / Himbálódzó táskáját, pontosabban: / kígyóbőr retikül, hentesszatyor. / Mint tört üvegen, botorkált a kavicson, / cipelte a nikkelszerszámokat. / Köztük a nikkelbrowningot is, / amit a rendelő fehér vaságyán üldögélve, / éjszakánként hosszasan fényesített. / Botorkált, mint tört üvegen, a sétány terítékén, / majd a cigánylány míniummal rúzsozott, / hasba lőtt gipszszobra mögött / eltűnt a Csodafürdő bejáratában.” A műsor tartalma: Lantos László: Csáth Géza Tolnai Ottó: Mégse füzike (vers) Előadja: Venczel Valentin Zene: Residents: Diskomo (kortárs kísérleti zene) Vaderna József: Csáth Géza (tanulmányrészlet) Csáth Géza: A kis Emma (novella) Előadja: Balázs Piri Zoltán Zene: Residents: Diskomo (kortárs kísérleti zene)…

  • 1990,  Ínyencség,  Zene

    Volt egyszer egy Két ballábas bakancs

    Avagy: egy nyereményjáték – egy eredményhirdetés

    Örömmel jelenthetjük, hogy Facebook-profilunkon lezajlott a Yuhar első nyereményjátéka! Április 26-án tettük fel a kérdést olvasóinknak, hogy melyik lapban, vajdasági magyar kiadványban jelent meg a fent látható illusztráció. Éjfélkort járt le a „beküldési határidő”, és úgy fogalmaztunk felhívásunkban, hogy az eredményhirdetést ma délben tarjuk meg, vagyis a nyertes nevét pontban tizenkettőkor hozzuk nyilvánosságra. És mi már csak olyanok vagyunk: ÁLLJUK A SZAVUNKAT!   A helyes megfejtésért értékes könyvjutalmat nyert: a topolyai Vadóc Arnold.   Gratulálunk nyertesünknek! (Kérjük, hogy privát csetben vegye fel velünk a kapcsolatot és adja meg adatait, amelyek alapján a nyereményét postázhatjuk!) Mint azt nyertesünk is helyesen és nagyon pontosan tudta, a fent látható illusztráció a Két ballábas…

  • 1993,  Interjú,  Sport

    Egy merénylet évfordulóján

    Szeles Károly, a Magyar Szó és a Dnevnik napilap karikaturistája mert nagyot álmodni, s elhatározta, ő bizony világelső teniszezőt nevel Mónika lányából

    Szeles Károly álma 1991. március 11-én teljesült, amikor lánya, Szeles Mónika letaszította a világranglista első helyéről a német Steffi Grafot, és tizenhét évesen és négy hónaposan elfoglalta az első helyet a ranglistán. A teniszvilág számított erre, hiszen 1990-ben Szeles Mónika már az év második Grand Slam-tornáján, a párizsi Roland Garroson nem talált legyőzőre; majd pedig 1991. szeptember 9-én harmadszor is az élre állt, s ezt a pozíciót a következő évben is megőrizte. A sportkedvelők közül ki nem emlékezne arra a Mónikára, aki két kézzel ütötte a tenyerest és a fonákot is, akinek remek lábmunkája volt, s akinek a bombaerős és pontos ütéseitől még a férfiak is tartottak (André Agassi: „Az…

  • 1995,  Film

    Inkább szeretnék itt élni, mint Szarajevóban meghalni

    Az első dokumentumfilm az oromhegyesi eseményekről két németországi egyetemista, Marc Haenecke és Michael Leutner (ma már mindketten ismert filmes szakemberek) diplomamunkája volt

    A fiatal egyetemisták 1995 nyarán csaknem egy hónapig forgattak a faluban, így készült az alábbi film.     Ez az anyagunk „egyenes ági” folytatása korábbi cikkünknek, amelyet itt érhetnek el olvasóink:   A szabadság földalatti szellemi múzeumának létrehozása Elég csak arra gondolni, hogy Hevesi Tamás, Dinnyés József, Kalapács József és Waszlavik László a helyszínen támogatták dalaikkal az itt összegyűlt embereket. A képzőművészek közül az akkor Berlinben élő (ma már csak néhai) Kerekes László egész sorozatokat alkotott e témára, amelyek közül egy csokrot ajándékozott a falunak.